Venus (2022)

VenusJaume Balagueró már bőven lerakott annyit az asztalra, hogy a horror műfaj szerelmesei mindig érdeklődve kövessék aktuális munkáját. Murphy kollégával összefogtunk, és górcső alá vettük a katalán író/rendező legújabb alkotását, íme a Venus dupla-kritikánk!

afiaf: Még 2021-ben érkezett a hír, hogy az Amazon Video Prime nagyobb teret szeretne adni a spanyol horrorfilmeknek, a The Fear Collection névvel ellátott gyűjtemény három roppant ígéretesnek tűnő alkotást tartalmaz. A sötét trilógia igazi nagyágyúktól érkezett, a Jaume Balagueró (Amíg alszol, REC, Hideg csontok, Darkness, Névtelenek), Paco Plaza (Sister Death, Verónica, REC), és Álex de la Iglesia (Witching & Bitching, The Day Of The Beast) nevével fémjelzett kollekció darabjai kötelező látnivalók kedvenc műfajunk kedvelőinek.

Venus

Érdekesség, hogy a REC alkotótársak mindketten egy boszorkányos téma mellett tették le a voksukat, és egyikük sem vallott szégyent. Plaza The Grandmother című alkotása is erősre sikeredett, Balagueró azonban teljesen más utat választott éjfekete történetének prezentálására.

A főhős egy go-go táncosnő Lucía, aki egy táska droggal menekül maffiózó munkáltatói elöl. Egy madridi lakóházban nővérénél keres menedéket, de szépen lassan ráébred, hogy az épületben rosszindulatú természetfeletti erők garázdálkodnak. A katalán rendező ezúttal az akció-horror alműfaját favorizálta, a film befejezése pedig remekül rezonál a women empowerment mozgalmával, ráadásul szép pontot is tesz a történet végére.

Venus

A sztori kicsit lassan indul be, de az egyik legígéretesebb, fiatal spanyol színésznő, Ester Expósito igyekszik a hátán elvinni a cselekményeket, aztán egy óra környékén rendesen elszabadul a pokol. Az alkotók vállalt szándéka volt H. P. Lovecraft The Dreams in the Witch House novellájának aktualizálása, a külvárosi Madrid nagyszerű helyszínnek bizonyult. Jaume Balagueró ezúttal sem okozott csalódást, a Venus mindenképpen megtekintésre érdemes darab. 6.5/10

Venus

eyescream: Lovecraft Álmok a boszorkányházban című természetfeletti novellája nem teljesen ismeretlen a horrorfilmes adaptációk sorában, ugyanis a kétezres években eddig kétszer próbálták meg vászonra átültetni, több-kevesebb sikerrel (Master of Horror S01E02, illetve Guillermo del Toro: Rémségek tára). Most pedig az ígéretes spanyol rémkedéseket ránk szabadító Jaume Balagueró (REC, Amíg alszol) társíróként és rendezőként próbált meg a novella alapanyagát felhasználva egy modern hangulatú történetet elénk tárni.

Venus

Ester Expósito drámai történetével indító mű modern elemekben dúskáló cselekménye alapvetően misztikus és okkult sejtetés határmezsgyéjén lebeg, miközben szép lassan információkat csepegtetve igyekszik a kozmikus horrort is belevonzani a képletbe. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lecsupaszított szimbólumokkal operáló kortárs boszorkányos történetbe ne csempésszenek vérben dúskáló akciójeleneteket, melyek több ponton is kikacsintanak a REC széria lépcsőházban és lakásokban játszódó szekvenciáira.

Venus

És ha már a gonosz jelenlétet sejtető zárt közösségi atmoszféránál tartunk, azért a Rosemary gyermeke is vastagon ott lapul, mármint kiváló ihletettséget adó forrás. A finálé egyes elemei kikövetkeztethetőek, azért én mégis néztem a legvégén, hogy ez most mi volt meg hogyan. Összességében számomra egyértelműen üde színfoltja a kétségbeejtő(en középszerű) 2023-as év felhozatalának, ám hozzá kell tegyem, hogy nálam eleve helyzeti előnnyel indítanak a spanyol alkotások. 8,5/10

Be the first to comment on "Venus (2022)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .