Jack Frost (1997)

Komolyan gondban vagyok, hogy vajon mit is írjak bevezetőnek egy olyan B-mozi elé, ahol egy sorozatgyilkosból lett mutáns hóember erőszakolja meg a karrierje kezdetén lévő, hamvas és édes Shannon Elizabeth kisasszonyt. Legjobb lesz, ha inkább semmit, és inkább még egyszer átgondoljátok az előző jelenetet, hogy kedvet kapjatok ehhez a baromi fárasztó filmhez…

Tévedés ne essék, ezen a néven készült már egy roppant megható családi vígjáték, méghozzá Michael Keaton főszereplésével, aki miután meghal, egy aranyos és kedves hóemberként születik ujjá stb. (Hóemberré, és nem ujjá, mielőtt valaki félreérti!!) Ebben az Michael Cooney által rendezte szutyokban szó sincs ilyesmiről, csakis vígjátéki elemekkel átszőtt elmebeteg ökörségek tartanak fogva jó másfél órán keresztül. További érdekességként említem, hogy egy olyan nagyszerű film írója, mint az Azonosság, hogy volt képes ekkora orbitális hülyeséget kitalálni…

Jack Frost nevű sorozatgyilkost szállító busz a sűrű hóesésben ütközik egy másik járművel, ami történetesen valami rejtélyes vegyi anyagot szállíthat, ugyanis a kemikália rabbal történő találkozásának eredményeképpen némi vér kivételével, teljesen eltünteti bűnözőnket a hóban. Sam, a kisvárosi seriffje – aki eredetileg a sorozatgyilkosunkat is elkapta – rejtélyes gyilkosságok után nyomoz; kezdve azzal, amikor egy szánkó lefejez egy srácot, de a helyszínen lévő fia csak ennyit tud kinyögni „a hóember csinálta”. Mutáns hóemberünk olyan jópofa kivégzéseket eszel ki, a férj torkán ledugott fejsze, és a feleség égősorral való megfujtása, valamint díszekbe hempergetése, jégcsappal történő falhoz szögelés, de a csúcsjelenetben fürdőkádból felbukkanva befagyasztja a vizet, és egy kurva igénytelen jelenetben halálra kefélni a rémült Shannon Elizabeth-et. Mi ez, ha nem trash?! Sam és társai próbálják elkapni a garázda hóembert – jellemző rá, hogy a leghihetetlenebb helyzetekben bukkan fel, lásd: amikor saját kocsijával üti el rendőrünket -, telesprézik a rendőrőrsöt, majd rárobbantják a bent tartózkodó Jack Frost-ra. Filmünk itt akár véget is érhetne, de egy valamirevaló B-filmben szabály, hogy a rossz visszatér, így hát második kivégzésként halálra hajszárítózzák feltámadt hóemberünket, a maradékot pedig elégetik egy kazánban. Most már tényleg vége lehetne, de valahogy újra testet ölt – ezúttal egy ház ablakából lökik bele egy platónyi szélvédőmosó-folyadékba, amitől végleg kinyiffan.

Ha eleged van a karácsonyi, szirupos rom-komok világából, és amúgy is könyöködön jönnek ki a kereskedelmi csatornák ezerszer elismételt családi vígjátékai, akkor neked ez tutira ez a film kell! Trash-movie lévén, tele van képtelenebbnél-képtelenebb marhaságokkal, agybeteg halálnemekkel és iszonyatosan fárasztó párbeszédekkel, élvezeti faktora viszont mérföldekkel fölötte áll az előzőekben említett förmedvényekénél. Egyszer használatos, szórakoztató baromság, nem több.

Értékelés: 5/10

eyescream

Be the first to comment on "Jack Frost (1997)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.