Dracula (2006)

Bram Stoker műfajformáló regényének számtalan adaptációja született az elmúlt több, mint száz évben, egyesek pontosabban, bár többségük kevésbé hűen visszaadva az eredeti történetet.  Az erdélyi vérszívó, habár a regény Angliában született, de a tengerentúlon vált igazi legendává, majd a horror második nagy aranykorában ismét a ködös Albionban élte újabb nagy virágkorát. Stílszerű volt tehát, hogy a közelmúltban az angolok ismét elővegyék legismertebb viktoriánus történetüket, hogy a BBC tévéfilmjén keresztül mutassák be nekünk Drakula gróf szörnyű vérszomját.

Arthur Holmwood (Dan Stevens) élete nem is lehetne szebb és boldogabb, hiszen szerelme, Lucy(Sophia Myles)  igent mond a lánykérésére. Azonban hazatérve Carfaxbe, szörnyű hír fogadja: édesapja szifiliszben meghalt. A betegségéről idáig csak legközelebbi ismerősei tudtak, és nem sokára kiderül, hogy születése során Arthur is elkapta a hamarosan tébolyhoz vezető kórt. Tudván, hogy Lucy-t meg kell óvnia ettől a sorstól, és magától a szifilisztől, kétségbeesésében egy bizonyos Alfred Singleton-hoz (Donald Sumpter) siet, aki azt állítja, ismer egy férfit, aki ki tudja cserélni vérét, ezzel egészséget és hosszú életet ajándékozván neki. Időközben, Lucy legjobb barátnőjének, Minának vőlegénye, Jonathan Harker egy ingatlanügy miatt kénytelen Erdélybe utazni, egy bizonyos Drakula grófhoz (Marc Warren). Hamarosan kiderül, hogy a gróf nem egy átlagember, hiszen egy éjszaka az ingatlanügynök szeme láttára szívja ki a vért egy ártatlan ember nyakából, majd hamarosan Harkerrel is végez, és az ő nevén utazik Angliába a Demeter nevű hajón, ahol már várja őt Arthur és barátai, kiknek a meghívására érkezett a keresztény Európa központjába. Azonban ők sem sejtik, micsoda veszedelmet eresztettek London lakosságára…

Bram Stoker klasszikus vámpírregényét az idők folyamán rengetegen vitték vászonra, egyesek napjainkba, vagy a jövőbe helyezve a cselekményt, míg mások, mint jelen cikkünk tárgya az eredeti, viktoriánus környezetben mutatja be Drakula gróf történetét. Ennek megfelelően, a látvány és a jelmezek rendkívül egzotikusak, csak új sugallják az eleganciát, mely erre a korra jellemző volt. A színészek többsége remekül hozza a korabeli Anglia gesztusait és a párbeszédeket, így az egész műben érezhető az a különleges angol hangulat, amit egy BBC által készített alkotástól el is várunk. A történet kissé csavar az eredeti regényhez képest, hiszen a mű igazi ellensége talán nem is a vérszívó, hanem a könyvből hiányzó Élőhalottak társasága, valamint tudtán kívül a szifilisz átkától betegesen, ám érthető módon rettegő Arthur, aki az első számú okává válik Drakula angliai utazásának. Külön öröm volt a mostanság a Trónok harca vagy a Csernobil sorozatokból ismert Donald Sumpter játékát látni, aki egy eddig ismeretlen, agyafúrt személyt formált meg. A legtöbb adaptációtól eltérően, a BBC változatában Jonathan Harker karatere nagyon kevés szerepet kap, és igen hamar elhalálozik, habár vártam a csavarra, hogy egyszer mégiscsak feltűnik a film vége felé. Ennek ellenére, Drakula gróf karakterével kapcsolatban a film vége felé egy, a többi művel ellentétben, remek fordulattal álltak elő, mely sejtelmes véget ad az alkotásnak.

Mint minden egyes Drakula adaptációban, ebben a változatban is sarkalatos pont a vámpír karakterének bemutatása. Ezen a téren sajnos a film igencsak visszafogott és jelentősen alulmarad más vámpírfilmekhez képest. A műben Drakula nem más, csak egy egy dimenziós, vérszomjas szörnyeteg, aki, bár becsapja az őt megmentésükre hívó embereket, céltalanul, pusztán újabb és újabb áldozatok után bolyong London utcáin. Nem érezzük azt az egzotikumot, eleganciát, erőt és zsenialitást, ami ezt a karaktert ijesztővé és varázslatossá teszi, ahogy nem érezzük azt sem, hogy személye az egész filmet körülöleli, ezzel fenntartván a feszültséget. Inkább hasonlít egy mérges tinire, mint egy több emberéletet leélő, ezáltal szinte legyőzhetetlen lényre. Ennek ellenére, talán még így is erősebb, mint talán más változatokban, nem egyszer gyűlik meg vele a baja hőseinknek, és külön érdekesség, hogy a vámpírrá változtatás után is kapcsolatban marad áldozataival, megérezve azok esetleges halálát. A másik nagy csalódás ebben az alkotásban Drakula gróf örök nemezise, Abraham van Helsing doktor, aki most nem más, mint egy őrült, félig hajléktalan, lecsúszott ember, akivel az ember lehet még azelőtt se állna szóba, mielőtt felhozná, hogy vámpírok igenis léteznek.

Összeségében, a BBC 2006-os Drakula adaptáció, habár nagyszerű, viktoriánus hangulatot varázsol elénk, sajnos a fontos karaktereken elcsúszik, néhol helyen kissé nevetségessé téve az alapművet, amelyet feldolgoz. Ettől függetlenül azt kell mondanom, méltatlanul nincs említve a többi Drakula film között.

Értékelés: 6/10

Kiknek ajánljuk: A vaskalapos Drakula rajongóknak.

Kele-man

Be the first to comment on "Dracula (2006)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.