A Higurashi no Naku Koro ni Kai fantasztikusan felkavaróra sikeredett és természetesen nem zárt le mindent, hiszen hagyott elvarratlan szálat, bár egyáltalán nem igényelt különösebb magyarázatot a befejező rész. Nagyon kedvelem az ilyesmit, hiszen nyitva marad a folytatás lehetősége, de annyira nem kínoz minket a gondolat, hogy álmatlanul hánykolódjunk miatta. Tökéletesen kerek lett az egész egyben, ahogy annak lennie kellett és ezek után kérdéses volt, mit tartogathat a folytatás, ami igencsak lassan gördült elő. A Higurashi no Naku Koro ni Rei mégis hozzáad a képhez, hiába csak 5 epizódról van szó.

(more…)

Ha valakinek sikerült végignéznie az első évadot, akkor bizonyára hasonlóan letaglózódott, ahogyan én is. Rengeteg minden a helyére került a befejező részeket nézve, azonban felforgatta az addig az egész sorozatról alkotott képünket. Ez pedig nagyon is jót tett neki, hiszen kimondottan szeretem az elgondolkodtató, kreatív animéket, amelyek komplex cselekményvezetéssel és történettel rendelkeznek.
Szerencsére a befejezéssel felmerülő új kérdések nem várattak túl sokáig válaszra és egy évvel később befutott a folytatás, a Higurashi no Naku Koro ni Kai. Ebben pedig ismét új szemszögekből tekinthetünk bele a teljes puzzle-be.

(more…)

Ha valaki számára még ismeretlen a kawaii életérzés, akkor javaslom, kukkantson bele bátran ennek a sorozatnak az első részébe, vagy az első OVA-ba. Minden szempontból iszonyatosan aranyos, klisé, sztereotípia hangulatba csöppenünk bele. Hatalmas szemű kisfiúk és kislányok, rövid szoknyácskák, vagy éppen édibédi cicának öltözött szereplők, hullámzó figurák, bömbölő, gügyögő karakterek, önfeledt játékok, sunshine, happy-happy, joy-joy, vidám színek és háttér… Hát nincs is ennél kawaii-ibb a világon. Higurashi – When They Cry! Avagy: Amikor az éji kabócák sírnak. Minden szempontból az egyik legkontrasztosabb anime, amit eddig láttam.

(more…)