The Zero Boys (1986) (A legyőzhetetlenek)

zeroboys_thumbEmlékszem, általános iskolás voltam, amikor a HBO nevezetű csatorna elkezdte sugározni adását. Mivel az első néhány napon csak kép volt, hang nuku, szorgalmasan találgattunk, hogy akkor ez most hábéó vagy hábénulla, de mihelyst megtudtuk, hogy éjcsbíónak kell mondani, már magasról szartunk az ilyen apróságokra és inkább annak örültünk, hogy végre a Dallason meg a Derricken kívül tudunk mást is nézni. Valahol az első széria körül, amikor nagyjából egy tucat filmet ismételgettek megállás nélkül (“hogy Ön ne maradjon le semmiről!”, bruhaha) tűzték nem egyszer műsorra a The Zero Boys című akció-horrort – nálunk azt hiszem Legyőzhetetlenek néven futott -, amit gyermekfejjel igencsak élveztem. Számos jelenetre több, mint tíz év elteltével is meglepően pontosan emlékeztem, ami arra ösztönzött, hogy éljek az internet adta lehetőséggel és rendeljem meg a filmet külföldről.
Maga az alkotás – röviden összefoglalva – egy sokak által végtelenül bugyuta Péntek 13 klón, ami nagyjából így is van, bár szerintem ez szórakoztatóbb darab, mint az előbb említett széria néhány epizódja. A sztori mondjuk kevésbé nagy baromság (azért nem kell elszontyolodni, hőseink itt is segghülyék), és egy kis akcióval is meg van spékelve a dolog, szóval igazán jó móka ez, basszátok meg!

zeroboys1

Mi a lófasztól Zero Boys a filmnek a címe – kérdezheti joggal, akit ez csöppet is érdekel. Nos, a Zero Boys egy három fős csapat neve, akik paintball-lal lövölznek pofán más, ugyanilyen hülyeséget játszó emberkéket. A film pont egy ilyen jelenettel nyit, ahol a team legyőzi a gonosz horogkeresztes bácsit (milyen félelmetes, juj!) és annak csapatát, így elnyernek tőlük egy valag pénzt, illetve a főfasz nőjét, legalábbis egy, a nyereményből finanszírozott kirándulás erejéig. A csaj, aki csak ekkor tudja meg, hogy ő is a nyeremény része nagyon nem tiltakozik a “bérbeadás” ellen, sőt, már az első éjszaka össze is gabajodik a Zero Boys frontemberével (a másik kettő meg a saját csaját hozza, úgyhogy nekik se kell beérniük a szimpla faszveréssel… na nem mintha az olyan rossz dolog volna! Én már csak tudom!). De ne szaladjunk ennyire előre…
Hőseink, akiből szám szerint hat darab van, autóba vágják magukat, és elindulnak egy kis erdei kocsikázásra, ahol egyszer csak furcsa dologra lesznek figyelmesek: nem messze az autótól, a fákon túl egy sikoltozó nőci rohangál, láthatóan eléggé zaklatott idegállapotban. A Zero Boys utána ered, de nem találják meg a nőt, csupán egy kis vért a fák levelein, meg egy kétszintes faházikót, elrejtve a fák sűrűjében. Hőseink úgy gondolják, hogy jó móka lesz ebben a házikóban folytatni a mókázást, persze aztán hamarosan meggyőződnek ennek az ellenkezőjéről. A ház mögötti pajtában berendezett kis kínzókamra már intő jel, akárcsak a videókazetta, amin egy nőt kínoznak halálra személyazonosságukat gondosan elrejtő emberek. Aztán mikor a csapat egyik hölgy tagját is foglyul ejtik, a Zéró fiúk ismét vadászatra indulnak – a lőszer azonban ezúttal éles, az ellenfelek pedig valódi pszichopaták, bozótvágóval és nyílpuskával felfegyverzett kegyetlen, szadista őrültek.

zeroboys2

A Zero Boys összességében nem túlságosan eredeti alkotás, mégis különbözik az átlag slasherektől. Egyrészt ugyebár itt eleve több gyilkos van, akik nem torz képű rémségek (lásd: Hills Have Eyes, Wrong Turn, stb.), hanem mezei emberek, akiken azért mégis látszik, hogy szellemileg egy kicsit “félrefejlődtek”. Túl sokat egyébként nem látjuk őket, csak a sziluettjüket, mivel mindvégig éjszaka van, ők pedig hátulról vannak megvilágítva, beszélni pedig egyáltalán nem halljuk őket, max. morogni vagy hörögni (egyszer mintha fingást is hallottam volna, bár azt hiszem az én voltam). A készítők nem is nagyon fáradoztak azon, hogy háttérinformációval szolgáljanak a gyilkosok kilétét illetően, ami szerintem kifejezetten jó húzás volt; mivel az ellenfél mindvégig ismeretlen marad, ezáltal az egész film ijesztőbbé és egyben érdekesebbé válik (vagy ha nem akarok túlzásokba esni: nem lesz olyan kurva unalmas). Az, hogy azért a Zero Boys tagok is le-le vadásznak időnként egy ilyen degenerált barmot szintén jót tett a filmnek, hisz így nincs az a feeling, hogy a rosszak halhatatlanok, a jók meg tehetetlenek és nyilvánvalóan úgyis mind megdöglik. A Zero Boys-ban az erőviszonyok ennél valamivel kiegyensúlyozottabbak.
A valóságtól persze nagyon ne rugaszkodjunk el: ez a film – pozitívumai ellenére – mégiscsak egy b-mozi, egy egyszerű slasher-klón, ahol a főszereplők folyamatosan egymásra licitálva próbálnak egyre nagyobb baromságot reagálni egy-egy adott szituációra, ami azért hiteltelenné tesz egy filmet (főleg ha az amúgy is szar, mint esetünkben is :)).
Végső konklúzió gyanánt megállapítom, hogy ez egy mókás kis trash film, ami szimpla horrornak túlságosan akciódús, akciófilmnek viszont meglehetősen gagyi. Mégis – és ez a lényeg -, pörgő ritmusával a Zero Boys kilencven percnyi kellemes otthoni szórakozást biztosít a műfaj kedvelőinek, mellőzve az elnyújtott, unalmas párbeszédeket és a sok egyéb jellegű szarakodást (tíz perces séta az erdőben, öt perc a zuhany alatt, stb.).

értékelés: 7/10

Blizz

Be the first to comment on "The Zero Boys (1986) (A legyőzhetetlenek)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.