Az 1893-as chicagoi világkiállítást az Egyesült Államok akkori egyik legnépszerűbb rendezvénye volt, amelyet hatalmas érdeklődés kísért. A városban zajló grandiózus előkészületek során azonban nem mindenkinek csak Chicago kicsinosítása és barátságosabbá tétele volt a cél, akadt olyan is, aki egészen más lehetőségeket látott meg a tömegeket vonzó világkiállítás mögött.

Dr. H. H. Holmes egy hatvanszobás kastélyt épített fel Englewoodban (ez Chicago egyik része), amit hivatalosan hotelként akart üzemeltetni. Egy szálloda felépítése egyébként sem tűnik ördögi tervnek, ilyen körülmények közt pedig egyenesen természetesnek mondható. Holmes fejében viszont kevéssé természetesnek mondható gondolatok kavarogtak, mivel a szálló megépítésének szándéka mögött nem financiális okok húzódtak, ugyanis elhatározta, létrehozza saját kis birodalmát, ahol kényére-kedvére gyilkolhat. Chicago városát a világkiállításnak köszönhetően látogatók ezrei lepték el, így a forgatagban Holmes tevékenységei szinte észrevétlenek maradtak.

A többszintes komplexum a bizalomgerjesztő felszín mögött valódi kis horrorlabirintust rejtett. Főhősünk nem a legegyszerűbb módjait választotta a gyilkosságoknak, ehelyett különböző, változatosabbnál változatosabb eszközöket és szerkezeteket agyalt ki mások megöléséhez. A nagy mű 1890-ben el is készült, innentől kezdve pedig Holmes négy éven át tombolt a hotel rejtett szobáiban és folyosóin, amikor pedig az épület a hatóságok kezére került, az oda érkező sokat tapasztalt és látott rendőrök és nyomozók is megdöbbenve szembesültek a szomorú és elborzasztó igazsággal.

A labirintusszerűen kialakított rendszerben csapóajtók, azok alatt megbújó savas kádak, zsákutcák, vermek, önmagukba visszaforduló lépcsők voltak. Az áldozatokat Holmes sokszor erre a helyre kényszerítette, így a kiutat kereső emberek halálát általában a furmányosan elhelyezett csapdák okozták. Azonban nem mindenki végezte így, egyeseket Holmes a saját maga által megtervezett, megfelelően hangszigetelt kínzókamrában vett kezelésbe, ahol megtaláltak egy középkori mintára megépített kínpadot is. A kastély rejtett zugaiban megtalálható volt egy úgynevezett fullasztókamra, amely mérgező hatású gázok segítségével tette el láb alól az ide bezárt szerencsétleneket.

Ezek mellett működtek a falakba beépített korabeli lángszóró-szerű szerkezetek is. A szökést szinte lehetetlenné tették a külön erre a célra beépített riasztóberendezések, ennek köszönhetően senki sem hagyta el élve a pokoli labirintust. Holmes nem bízta a véletlenre a testek eltüntetésének módját sem, így saját krematóriumot is üzemeltetett, de előfordult, hogy a holttesteket megnyúzta, majd a csontvázakat értékesítette. A hotelben zajló szörnyűségekről természetesen senkinek nem volt fogalma, az ide látogató vendégek nem sejtették, hogy a szomszédban mi is zajlik pontosan.

Most pedig tekintsük át néhány mondatban, ki is volt valójában H. H. Holmes. Születési neve szerint Herman Mudgett, aki európai telepesek leszármazottjaként látta meg a napvilágot 1860-ban, apja erőszakos, részeges alak hírében ált, anyja pedig visszahúzódó, csendes természetű asszony volt. A kis Herman gyerekkora nem mondható túl rózsásnak, a későbbiekben pedig életpályája szintén érdekes fordulatokat vett.

Holmes élete során kétes hírnevű körökben mozgott, homályos hátterű üzleti tevékenységei mellett viszont elvégezte az orvosi egyetemet. Több felesége is volt, volt hogy egyszerre kettő is, mivel még fennálló házassága alatt is vett el másik nőt, mellettük pedig szeretőket tartott. Holmes nem volt mentes különös, bizarr szokásoktól és hajlamoktól sem, igazi ámokfutásba azonban csak az 1800-as évek végén kezdett.

Ironikus módon Holmest nem a hotel üzemeltetése, hanem egy biztosítási csalás és egy ezzel kapcsolatban elkövetett gyilkossági ügy során kapták el a hatóságok. Összesen kilenc gyilkosságot tudtak rábizonyítani, ő maga huszonnyolcat vallott be, de a feltételezések valahol harminc és kétszáz közé teszik az áldozatok számát. A tárgyalás után Holmesot halálra ítélték, majd kérésére egy betontömbben temették el. Az iszonyatos épületet 1930-ban lebontották, helyére egy máig üzemelő irodaházat építettek, ahol csupán az épület alapjai őrzik az egykori földi pokol helyét.

(Absvrd)