Stan Winston kultikus trükkmester (Jurassic Park 1-2, Terminator 1-2, A bolygó neve: Halál, A dolog stb.) első rendezői próbálkozása után hat évvel elkészítették a bosszúálló tökfej-démon folytatását, melyet jóval szűkösebb költségvetésből hoztak tető alá, méghozzá direkt videós forgalmazásra. Talán ezért sem futotta Lance Henriksenre, aki amúgy a további részekben szintén kivétel nélkül helyet kapott.

Braddock seriff és családja a kisvárosba költözik, ahol szimpatikusan kacér kislányuk egyből beilleszkedik a helyi menő csávók bandájába. Az egyik kiruccanásuk alkalmával elütik az erdő közepén lévő boszorkányt, akire kicsivel később rágyújtják a házat, tiltása ellenére pedig merő vagányságból feltámasztják a szakrális sírba temetett fiát – mindez egyetlen este leforgatása alatt. A sírból az elhalt fiú helyett azonban a rémséges Pumpkinhead kel fel, és ahogy lenni szokott, elindul hentelni…

Nem mondhatok mást, mint egy tipikus, videóra gyártott második rész. Nem annyira kimunkált, de igazából nincsen vele nagyobb gond, főleg a helyén kezeljük. Vagyis a (testfelépítésben leginkább az Alien-re hajazó) természetfölötti szörny kevésbé misztikus módon, de visszatér, hogy némi logikátlan történések közepette másfél órára újra szórakoztasson bennünket.

A cselekményben ezúttal a boszorkány múltját is megmutatják, valamint bizonyos érzelmi töltést is megpróbálnak kicsiholni a kedves nézőből, hogy ne csak a felhőtlen brutalitásért lelkesedjen. Pedig egy ilyen kaliberű horrorban pontosan azért fog.

Értékelés: 6/10

eyescream