Nem kell félnetek, nem lesz rendszeres a természettudományos cikk horroroldalunkon, de a valamelyik nap egy érdekes kis epizódot láttam XY csatorna XY műsorából – alighanem véletlenül keveredtem oda 🙂 Ugyan a legtöbb nagy híroldal már beszámolt az agyevő gomba és zombi hangya történetéről, de azok kedvéért, akik még nem hallottak erről a fene mód érdekes és izgalmas fertőzésről, azok kedvéért most leírnám röviden, mi is vár ránk emberekre, ha egyszer a természet visszavág a sok csúnyaságért, amit elkövettünk ellene.

Néhány évvel ezelőtt, Thaiföld, illetve Brazília erdeiben találtak tudósok olyan gombákat, amely úgy fertőzi meg a hangyákat, hogy gyakorlatilag élőhalottként kezdenek el viselkedni és feláldozzák magukat. Az Ophiocordyceps unilateralis nevű gomba akkor fertőzi meg a szerencsétlen állatokat, amikor az éppen táplálék után kutatva lemászik egy fáról. A fertőzött hangyákat ráveszi, hogy egészen az aljnövényzetig lemerészkedjenek, itt aztán végül úgy múlnak ki, ahogyan az a gombának a legideálisabb.

“A gomba céltudatosan manipulálja a megfertőzött hangyát, hogy az pontosan ott pusztuljon el, ahol a parazitának megfelel. Körülbelül élete utolsó órájában indul a rovar végső nyughelye felé, hogy soha ne térjen vissza” – mondta David P. Hughes, a Harvard Egyetem szakértője.

Ám itt még nem ér véget a hangya szerepe, hiszen a kimúlt, de a növényzetbe mereven kapaszkodó állat fejéből egy sztróma, vagyis termőtestpárna bújik elő, ami gombaspórákat bocsát ki, további hangyákat fertőzve ezzel. “A fertőzött hangya ‘zavarodott’ viselkedése egyértelműen a gomba fenotípusának a megnyilvánulása. Az egészséges hangyák sohasem viselkednek így” – magyarázta a hangyák érthetetlen viselkedést Hughes.

Az állatvilágban amúgy egyáltalán nem ritka az ehhez hasonló “zombulás”.  Akad olyan légyfajta, amely méhekbe rakja a petéit, a kikelő lárvák pedig belülről fogyasztják el az állatot. De hallottunk már olyan cinegéről, amely alvó denevérek agyát eszi, valamint olyan gombákról, amelyek öngyilkosságra kényszerítenek kisebb rovarokat.

Ne legyenek kétségeink, hamarosan mi jövünk!

(Varin)