Kryptozoológia – 29. rész – Magyar kriptidek

Az ősi magyar hitvilágban és a pogány hiedelmek szerint számtalan csodás képességgel rendelkező legendás (emberfeletti) lény előfordult nálunk – hogy csak a legismertebbeket említsem: markoláb, garabonciális, táltos vagy  ott vannak lidércek -, azonban a modern korban bizonyos időközönként fel-feltűnnek kihaltnak hitt, esetleges létezését csak kis számú beszámoló alapján nem relevánsan bizonyítható entitások. Most ezekből válogattuk össze néhány jellemző egyedet.

Nem lát, nem hal, nem beszél

Mind közül a legismertebb honi „kriptid” bemutatása okán jócskán vissza kell mennünk az időben. 1749 márciusában a kapuvári halászok a hansági Király-tó egyik mocsaras részén egy nyolc-tíz éves forma kisfiúra bukkantak. Ez a különös árva gyermek egyáltalán nem tudott beszélni, ráadásul a vízi túléléshez alkalmazkodott testi felépítés jellemezte. Meztelen kéregszerű bőre megvastagodott, testét szőr borította, ujjai között pedig úszóhártya feszült. Szemtanúk szerint a víz alatt is képes volt elkapni a halakat, de mint azt a későbbiekből leírják, puszta füvet és békát ugyanúgy evett. Március 17-én István névre keresztelték, majd az Esterházyak kastélyába vitték, ahol Rosenstingl Pál várhadnagy gondjaira bízták. Az ő feljegyzéseiből tudunk meg többet Hany Istók további sorsáról. 

Megpróbálták taníttatni, de nagyon nehezen ment. Főtt ételt nem evett, sokáig csak állati hangokat tudott kiadni, és nem tűrt meg magán ruhát. Azután különféle fizikai munkákra fogták, de mivel állítólag rosszul bántak vele, többször megszökött, ám mindig visszahozták. A várnagy Juliska nevű lányának 1751-ben lezajlott lakodalma után – amikor is egy tál békát öntött az asztalra, amiért megverték – szintén kereket oldott, de ekkor már nem tudtak nyomára akadni. Állítólag a Rábába ugrott, és örökre eltűnt.

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató szerint ugyan valós alapokon nyugszik a legenda, azonban sokkal inkább azt történhetett, hogy a nép szája kiszínezte egy olyan árva gyermek történetét, akit csúfsága miatt a szülei kitaszítottak. Kevésbé valószínű, hogy pikkelyes bőre vagy úszóhártyái lettek volna, inkább egy komolyan bőrbetegség okozhatta a nem mindennapi külsejét, amiből a vízi életmódra következtettek. Tehát a furcsa és bizarr kinézetű magyar Tarzan – vagy ha úgy tetszik, Maugli – részben igazolja valódi létezését, azonban a későbbiekben róla szóló történetekben ez a valós kép egyre inkább torzult. És így alakult ki a híres magyar halember legendája.

 

Hundraco

Mi az: echte magyar sárkány, de nem a Süsü? A hundraco nevű lény egy olyan kihalt bőrszárnyú repülő hüllőre emlékeztető kriptid, amelyet az Alföldön, főleg a Nyírségben észleltek. A Turulmadár modern kori verziójának is tekinthető állat mérete a beszámolók szerint eléri a 3-4 métert is, tehát nagyobb, mint egy átlagos sas vagy sólyom. Vékony, madárszerű hangja van, és talán arra is képes lehet, hogy elragadjon egy embert. Fikciós nevezése egyébként a Bakonyban megtalált, feltehetőleg kréta korban élt Pterosaurus, a Bakonydraco nevéből ered, amelynek maradványait 2000-ben találták meg.

 

Badacsonyi görényember

A badacsonyi görényember hitelessége szerény meglátásom szerint kb. egy szinten mozog az előbbiekben említett hundraco-éval. Kevés számú beszámolók szerint emberszerű, görnyedten járó lény, amely magából nyögéshez hasonlatos, artikulátlan emberszerű hangokat ad ki. Farkas, görények, róka és ember keverékeként lehetne leginkább jellemezni. Megtévesztésként néha négykézlábra ereszkedik, de ha közelítünk hozzá, könnyen támadó üzemmódba vált. Szétkarmolhatja áldozatát vagy mérgező anyagot spriccel rá. Egyes források szerint emberre is veszélyes, mások szerint egyáltalán nem támad rá, csak szarvasokat és más állatokat öl, és kiszívja a vérüket. Könnyen felismerhető orrfacsaró bűzéről.

 

Tarpai farkasember

Tény, hogy a XVII-XVII századi Magyarországon azt tartották, hogy a boszorkányok át tudnak változni farkasemberré mintegy mellékesen, de néhány pásztor szintén képes saját elhatározásából farkassá alakulni; egyes források szerint a transzmutáció képessége pedig akár már csecsemőkorban is elnyerhető. A főleg téli napforduló, húsvét vagy telihold idején történő átváltozásoknak nyírfa abroncs égetésével véget lehet vetni.

A tarpai (vagy beregi) farkasember ezzel szemben egy viszonylag újabb keletű jelenség, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (Tarpa, Vásárosnamény, Sóstókút, Gergelyiugornya) bukkant fel 2019 körül. A csupán néhány esetben látott hosszú lábú, zömök testű, kb. két méter magas félig állat félig ember lény akár egy tábortűz mellett elmesélt farkasemberes rémtörténet is lehetne. Az elmondások alapján ez a hosszú fekete szőrrel borított entitás jóval nagyobb, mint egy normál kutya, de két lábra is tud állni. Külföldön, a hasonló észleléseket ún. dogmannek (kutyaembernek) hívják.

 

Mátranováki fanyűvő

A nógrádi kriptid – mely nevét a Fehérlófia című történet után kapta – állítólag már a nyolcvanas években megtalálható volt a mátrai bányászok történeteiben, mint az erdőségekben észlelt rejtélyes majomszerű alak, de aztán a kétezer után lett újra népszerű. A magyar nagylábnak vagy jetinek is csúfolt mátranováki fanyűvő állítólag két méter (180-230 cm) magas, felegyenesedve járó emberszerű lény, melynek testét piszkosfehér szőrzet borítja.

Meglehetősen vékony testalkatú, karjai pedig szinte térdig érnek. Hangját úgy írják le, mint egy vékony sikoly, amely átmegy hörgésbe vagy mintha egy farkasfalka üvöltene. Mivel a fényre érzékeny, így éjszaka aktív; nappal valószínűsíthetően barlangokban vagy elhagyatott bányák mélyén húzza meg magát.

Eddig többnyire erdőségekben látták; legtöbbször Mátranovák nevű település környékén. Kerüli a kontaktust, rejtőzködő életmódot folytat. Nyomában letört fák maradnak, emberre viszont egy alkalommal sem támadt.

Ha engem kérdeztek, azt sem zárhatjuk ki, hogy egy erdőségekben bujkáló, hosszú hajú és/vagy szakállú hobóval van dolgunk, aki estére visszahúzódik hajlékába, de akár egy részegen bolyongó öreg favágó is lehet a misztikus entitás.

 

Ennyi fért bele a Kryptozoológia rovatunk magyar lényekről szóló aktuális cikkébe, de ha esetleg valami elkerülte a figyelmünket, vagy időközben egy-egy újabb lény bukkan fel, kérlek jelezzétek nekünk, és mi örömmel frissítjük írásunkat! 

eyescream

Be the first to comment on "Kryptozoológia – 29. rész – Magyar kriptidek"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.