Talán kijelenthetem, hogy a 2017-es év, a kortárs magyar szórakoztató irodalom mérföldköve volt, ugyanis ekkor debütált Veres Attila: Odakint sötétebb című horror regénye az Agave kiadó gondozásában, s egy új csillag gyúlt az égen. A regény hamar közkedvelté vált, nemcsak a kritikusok, de az olvasók körében is, cselekménye, stílusa és váratlan fordulata végett. Attila egy évvel később megjelentette Éjféli iskolák cím alatt első novelláskötetét is, mely ismét bebizonyította, hogy a fiatal író nemcsak frappánsan merít ihletet a lovecrafti kozmikus iszonyatból, de a már jól ismert horrorisztikus és weird történetekre oly jellemző sémákat is újszerűen képes novelláiba illeszteni. Mindezt nemcsak magyar környezetben visszaadva, de a magyarság sajátos ízével megspékelve, ami sokkal közelebb hozza hozzánk műveit: a panellakások nyári fülledtségét, a lepukkant úttörő táborok hangulatát, a vidéki presszók rendszerváltás előtti érzését és még sorolhatnám. Attila újabb kötetére viszont kerek egész 5 évet kellett várni. És, hogy megérte e a várakozás? Kicsit lejjebb ott lesz a válasz is.

A valóság helyreállítása című igencsak szép borítóval ellátott kötet, 14 történetet foglal magában. Ezek közül némelyiket már más antológiákban is olvashattunk, de vannak köztük természetesen új művek is. A felhozatal változatosságára és kliséktől való mentességére ismét nem lehet panasz, hisz lesz itt járványként terjedő démoni megszállás, különös vidéki hagyomány, egy üzletkötő földöntúli megbízatása, és egy új isten születése is, de persze mindez csak a jéghegy csúcsa.

Fontos leszögezni, hogy Attila ezúttal más hangulatú történetekkel tért vissza. Senki ne ijedjen meg, lesz itt borzongás, még ha nem is sok, de művei ezúttal inkább a weird-dráma irányába mozdulnak el, mintsem velős horrorok lennének. Az emberi sorsok sokkal fajsúlyosabban jelennek meg, sokkal központibb szerepet kapnak ami által lényegesen életszerűbb, emberközelibb, sokrétűbb karaktereket kapunk. A történetek a szereplők drámája által még mélyebbek mint eddigi írásaiban, ráadásként érdekes hangulatot kapnak, ahogy az olvasó elé tárul egy-egy félresiklott sors okozta érzelem kicsavarodás ebben a felborult világban. Attila a weird irányzaton belül is más merre mozog, mint eddig. A lovecrafti kozmikus rettenet ezúttal csak leheletnyit tűnik fel, helyette egy kevésbé borzalmas, de az ismert világunk felett álló létezés felé veszi az irányt, amit itt ott csipetnyi horrorral fűszerez. A váltás pedig abszolút üdvözölendő mivel sokkal jobban illik a drámai hangulathoz. 

Eltérő, de ugyanolyan különleges hangulatú novellái, ezúttal nem kapták meg a magyar ízt amit eddig megszokhattunk, viszont érdekes egyveleget alkotnak az egymáshoz kapcsolhatóságukkal. Vannak ugyanis novellák amik első olvasatra nem adnak kerek egészet. Az olvasó nem érti, miért nem lettek fontosnak tűnő dolgok elmagyarázva, miért lett lógva hagyva az olvasó, egyszerűen nincs meg a teljesség érzése. Ezekre a kérdésekre, erre az elégtelenségre pár történettel később, egy teljesen más novellában kaphat választ, ami így vagy úgy de kapcsolódik egy előzőleg olvasott műhöz, hogy annak kérdéseit megmagyarázva tovább fűzze az adott világot és történetét. Ez egy érdekes átment a regény és novellás kötet között, ami ezáltal újfajta olvasói élményt ad. Bevallom nem is nagyon láttam még ilyen megoldást, mert itt nem arról van szó, hogy egy adott a szerző által kreált világban játszódik minden ami egy keretet ad a kötetnek, hanem az új nézőpont amivel egy későbbi novella világít rá akár az előzőleg olvasottra, az akár újra olvasására is késztetheti az embert, hogy az előzmény így más megvilágításban, más élményt adhasson, mint azt tette első alkalommal. Ügyes!

A kötet végén ezúttal nem az adott történetek keletkezéséről szóló jegyzéket kapunk, hanem egy különleges interjút magával a szerzővel. Aki nemcsak elmagyarázza miért nincs jegyzék, de közben még is ad támpontokat történeteinek keletkezési hátteréről, hogy aztán az egész interjú valami másba forduljon. De ezt már meghagyom az olvasó felfedezésére. 

Összességében tehát kijelenthetem, hogy Veres Attila új kötetére megérte 5 évet várni. S bár másabb hangulatban tért vissza, még is élvezhető, lebilincselő és különleges történetekkel várja az olvasót. 

Értékelés: 10/10

Kinek ajánljuk: Veres Attila rajongóknak kötelező! Weird műfajjal ismerkedők számára erősen ajánlott, mindenki másnak pedig kihagyhatatlan darab. 

wooltur

A könyvért köszönet az Agave kiadónak, akiktől most ITT megrendelhetitek a regényt!