Markovics Botond (Brandon Hackett): Felfalt kozmosz

Ha azt mondom Markovics Botond, valószínűleg sokan nem tudják kiről beszélek. De ha azt mondom Brandon Hackett akkor már biztosan többen felkapják a fejüket a többszörös Zsoldos Péter díjas sci-fi író nevére. Pedig a két személy egy és ugyan az. Botond 2002 óta publikálja műveit, amik 2012 óta már az Agave kiadó gondozásában jelentek meg, szintén írói álnevén. Új könyve alkalmából viszont az angolszász név elhagyni látszik, de írásának minősége nem.

Történetünk a távoli jövőben kezdődik. A emberiség kilábalt önpusztító mivoltából, helyrehozták a klímaválságot, regenerálták az ökoszisztémát és egy fenttartható civilizációt hozott létre az úgynevezett zöld forradalomnak köszönhetően. Fajunk utópiában él, ahol nincs szegénység, éhinség és az átlag életkor is több száz év lehet, ám mindez autokrata rendszerek, diktatórikus dinasztiák irányítása alatt történik. A tudomány viszont szárnyal, s a fénysebességhez egyre közelibb űrutazásnak köszönhetően óvatos kolónizáció kezdődik a kozmoszban.

Egy ilyen kolónizált bolygón, a Tanzeren él a három testvér Emily a tudóspalánta, Diali a tánc szerelmese és Kaito aki világ felfedezésére áhítozik. Átlagos életüket egy napon váratlan esemény rázza meg ami végül az egész univerzum és a testvér trió sorsát is végleg megpecsételi egyben. Az éjszakai égbolton váratlanul egy fényes gömb forma ragyog fel, mely nem enyészik el napok múlva sem, sőt még inkább növeli méreteit lassan bekebelezve az egész látható univerzumot. Egyeseket rettegéssel tölt el, másokat vallásos fanatizmusba fordít, de senki sem tudja mit hoz a fény. A három testvér élete gyökeresen megváltozik, s a maguk módján próbálnak harcba szállni a fénnyel, megfejteni mivoltát és talán elkerülni a világvégét. De vajon mindez az ő döntésük, vagy minden előre elrendeltetett? Létezik e egyeltalán szabad akarat, vagy a létezés sokkal magasabb síkján dől el minden? És vajon elkerülhető e a világvége?

A regény elég hamar behúzza az olvasót a kezdeti misztikum megteremtésével, annak folyamatos fokozásával, miközben szépen lassan építi fel a világot és ismerteti meg főszereplőinket. Mind a három karakter merőben más személyiség akiknek fő jellemvonásai fokozatosan formálódik és fejlődik a könyv egésze alatt. Szerencsére a történet nem egy röpke sztori, évtizedeket, év századokat ölel fel, így a testvérek szinte teljese életútját figyelemmel kísérhetjük a kezdeti gyermeki ártatlanságtól kezdve, a tini korszak dacosságán át, a felnőtté válás rögös és sokszor megkeseredő végkifejletéig. Boton nem bánik kesztyűs kézzel karaktereivel, amitől még inkább élet szerűen hatnak, hisz a való élet sem egy leányálom. Mindezen életutak végig szorosan kapcsolódnak a cselekmény nagy ívű, rejtelmekkel, izgalmakkal, akcióval és drámával vegyes történetéhez, ahol sokszor kulcsfontosságú döntéseket hoznak, máskor csak elszenvedői az elkerülhetetlennek. Mert végül is hiába olvasunk egy ízig vérig nagy vonalas sci-fi regényt, amikor tulajdonképpen egy családi és személyi dráma bontakozik ki előttünk. De szerencsére az egyensúly tökéletes, hisz sosem fogjuk úgy érezni, hogy karaktereink élete elnyomja a sci-fi elemeket.

Amikből bizony bőségesen akad. Botond egy okosan felépített, a jelenkori világunkból enyhe társadalom kritikával levezetett jövőképe velősen fantáziadús és szerencsére könnyen érthető. Egyes írók sajnos abba a hibába esnek, hogy sci-fi világukat mindenféle tudományos és áltudományos- valós vagy kitalált kifejezésekkel aggatják tele amikről aztán vagy csak szórványosan vagy sehogy sem értekeznek. Az olvasó meg találja ki most igazából mi is áll a sorok között. Botond szerencsére nem esett ebbe a hibába és mindent szépen elmagyaráz az olvasói számára, abszolút nem szájbarágósan, könnyedén, érthetően pár mondatban. Így aki nem jártas a fizika világában, az is meg fogja érteni a speciális relativitás elmélet a regényben szereplő aspektusait és egyéb az író által kitalált hightech kütyüket.

A könyv üdítő eleme ezek mellett még az egyes fejezetek előtti röpke szösszenetek (könyvek-, cikkek-, interjúk részletei) amik érdekes háttér infókkal szolgálnak és plusz rétegeket adnak a világépítéshez.

Na és ott van filozófiai vonal, mely a szabad akarat kérdése körül forog. Vajon valóban mi döntünk e a sorsunkról? Vajon valóban életünk irányítása a mi kezünkben van? Vagy a létezés egy teljesen más síkján már minden elrendeltetett? A könyv e kérdéseket boncolgatja több helyen is, olykor metafizikai értelemben, olykor diktatórikus társadalomi képeken keresztül. Tudomány és hit áll néha egymással szemben, a döntés pedig az olvasónál van, hisz egyértelmű pártállást nem hoz a regény, de túlzásokba sem esik, hogy oldalakon keresztül ilyen kacifántos eszmefuttatásokat olvassunk. A filozófiai vonal ügyesen épül bele a történetbe, nem érződik erőltetettnek, könnyen értelmezhető, nem akar túlzottan elvonttá válni és ezzel csak újabb réteget ad a műnek.

Összességében tehát Markovics Botond új regénye egy nagyon aprólékosan összerakott igazi sci-fi dráma. Tartalmas, mély karakterekkel, érdekes, fantáziadús és főként érthető világgal. Izgalmas, rejtélyekkel teli, évtizedeken átívelő cselekménnyel és mélyebb filozófiai kérdésekkel. Talán csak a vége nem fogja mindenki számára azt hozni amit várt, de ez mér nem fog levenni a pontozásból.

Értékelés: 10/10

Kinek ajánljuk: Minden sci-fi rajongó számára kötelező darab, akik pedig csak most ismerkednek a műfajjal azok is bátran vessék bele magukat

wooltur

A könyvért köszönet az Agave kiadónak, akiktől IDE kattintva tudjátok megrendelni a könyvet!

Be the first to comment on "Markovics Botond (Brandon Hackett): Felfalt kozmosz"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.