Johanna Sinisalo: Iron Sky (2020)
Nem véletlen, ha ismerős az Iron Sky cím. A Hold sötét oldalán rejtőző űrnácik inváziójáról szóló hasonló címmel bíró sci-fi szatírát 2012-ben láthattátok, folytatása a kissé gyengébb Coming Race pedig tavaly jött ki. A film eredeti forgatókönyvét is jegyző, Finlandia-díjjal jutalmazott Johanna Sinisalo (A Nap Magja) írónő most egy komplett regényben adja közre a történetet, kiegészítve olyan releváns részletekkel és fergeteges ötletekkel, amelyek végül nem kerültek bele a filmváltozatba, és amelyektől egy sokkal inkább drámai kicsengésű szatíra képe tűnik fel a világ abszurditásáról, tömeg-manipulációról, és az emberiség végtelen ostobaságáról. (more…)
Fiatal Steve McQueen első igazi mozis debütálását láthatjuk ebben a sci-fi/horrorban, amely még ha erősen B-filmes besorolást is kapott, az idők folyamán szinte egy igazi kultikus státuszt vívott ki magának a (retro)rajongók körében. Nem sokkal később egy 
2005-öt írunk és a Lost éppen második évadjánál tart az ABC műsorán. A kultikus sorozat éppen népszerűsége csúcsán van a maga cirka 15 millió átlagnézőjével (valójában a legsikeresebb évad az egy évvel későbbi harmadik volt 17 millió nézővel, de a valóság ezúttal feláldoztatott a dramaturgia oltárán), amikor az őt követő műsorsávban feltűnik az Invasion című sci-fi sorozat, mellyel szemben már a kezdetektől elvárás volt, hogy hozza a Lost számait. A magyarul Rejtélyek városa névre keresztelt idegen-inváziós összeesküvésbe csomagolt családi dráma azonban – ahogy azt talán többen sejthetitek – nem volt képes megfelelni az irreális elvárásoknak, így az első évad végeztével pont is került az eredetileg öt évadosra tervezett széria végére. Az elkészült 22 rész azonban talán mégis érdemes arra, hogy megemlékezzünk róla egy gyors retrospektív kritika keretében. 
Az ötvenes-hatvanas évekre tehető a kertvárosi autósmozikban sugárzott, olcsó szórakozást ígérő óriásbogaras-hangyás-pókos B-filmek aranykora, ezért aztán manapság az Asylum nevű ipari trágyagyáron kívül nem igazán vág bele senki sem ilyesmibe (érthető okokból), de most végre feltűnt a színen egy ígéretes játékos, akit a Cinemaware klasszikus, 1989-ben készült videojátéka ihletett, amit pedig a már említett poros kisvárosi szörnyinváziós retro-mozik kliséit vette kölcsön – szóval mondhatni bezártul a kör, haha! 
Már maga Bob Bragg (Swamp Terror, Sasquatch Terror) minimális pénzből készült sci-fi-jének posztere is olyan szinten igénytelenül összedobott, hogy az mindenféle jóízlésű filmrajongót messze űzne a megtekintésétől. Persze engem nem, mivel én alapból imádom az ilyen legalja-kategóriás ergya mocskokat – főleg, ha azok nélkülöznek mindenféle (hagyományos értelemben vett) filmes eszközt. 
