Fullmetal Alchemist ((Hagane no renkinjutsushi)) (2017)
Amióta felröppent a hír, hogy az egyik kedvenc animémből film fog készülni, és kijöttek az első trailerek es teaser-ök, tűkön ülve vártam a pillanatot, hogy a 2017. december elsejei Japán bemutató után végre megtekinthessen a Fullmetal Alchemist live-action adaptációját/verzióját, a Hagane no renkinjutsushi-t. Pontosan ugyanolyan jól elsülhetett, mint amennyire rettegtek a rajongók, hogy el lesz szúrva a történet, a karakterek, vagy olyan módosítást hajtanak végre rajta, ami élvezhetetlenné teszi a számunkra. A remény azért élt bennünk, így most megpróbálom eldönteni, hogy: jól sikerült-e a film, adaptációról van-e szó vagy csak a szereplőkre és a szituációra építkeztek, illetve megáll-e a lábán vagy trilógiára számítsunk inkább.
Amikor azt az információt kaptam, hogy Takashi Miike (Jakuza apokalipszis, 
Azok az animék, melyeket magával ránt a hypevonat előbb vagy utóbb megállíthatatlanul a live-action gyártás irányába száguldoznak, ami nem feltétlenül fog jót tenni nekik. Legtöbbször olcsó megoldásokat alkalmaznak, nem válogatják meg jól a színészeket és a csapnivaló CGI tönkreteszi az élvezhetőségüket. Ezért a Tokyo Ghoul adaptációjától erősen tartottam, mert rengeteg buktató állhatott a készülő projekt útjába. Ráadásul a mostani élőszereplős verziók nem sikerültek túlságosan rózsásan. Ennek ellenére adtam neki egy lehetőséget, hátha nem lesz annyira szörnyű.
Nem nagyon kellett halogatnom, hogy az Új 
