Wells munkásságát nem éppen a horrorral szokás azonosítani. Neve leginkább úgy maradt fenn az utókornak, mint az időutazás koncepciójának egyik előfutára és népszerűsítője (Az időgép), a tudományok árnyoldalát bemutató és abból…
A Serial Chillers rovat bár az utóbbi évben már ritkábban jelent meg, mint a kezdetekkor, még korántsem fogyott ki az alapanyagul szolgáló rémtettekből. Ezúttal ismét egy hírhedt gyilkost veszünk górcső…
Kedvenc N-betűs streaming szolgáltatónknak hála ismét egy újabb, intelligens módon szórakoztató dél-koreai sorozatot tekinthetünk meg otthonunkban. A produkció eredetileg 2017 és 2020 között webtoonként, vagyis online platformon sugárzott animációs képregény-szériaként…
A 21. században a horror műfaja többször bebizonyította, hogy továbbra is remekül rezonál az aktuális társadalmi problémákra. A mesterfokra emelt önreflexió egy nagy adag rettegéssel megspékelve továbbra is hatásos koktél,…
A kanadai irodalom újra és újra elmesélt története az, amelyre Dan Simmons világhírűvé vált bestsellere, és az abból készült 2018-as sorozat ismét ráirányította az egész világ figyelmét. Cikkünkben a Terror…
Josh Malerman a zeneszerzőből lett író váratlanul és nagy sikerrel robbant be az irodalom világába. Első regénye a Madarak a dobozban komoly elismeréseket ért el nemcsak az olvasók körében, de…
Míg az első kötet az 1920 és 1960 közötti évekre koncentrált, a másodikban már az 1960 és 1980 között készült lovecraft-i iszonyattal foglalkozó műveket olvashatunk, az Azilum magazin különszámaként megjelent…
Bár már bőven akadtak előfutárok a Shock Waves (1977) vagy a Zombie Lake (1981) képében, igazából 2009 volt az az év, amikor a náci zombik a Dead Snow-nak köszönhetően egyszerre…
Fanatikus horror-rajongóként mindig mosolyt csal az arcomra, ha valamelyik ismert énekes vagy zenész tűnik fel egy-egy ilyen zsánerű produkcióban. Azt legtöbbször csak sejteni lehet, hogy csupán csak “véletlenül” keveredett oda…
Az elmúlt esztendő sok mindennek nevezhető, de átlagosnak semmiképpen sem. Az életünk minden területére hatalmas bélyeget nyomó járvány természetesen a filmipart is erősen érintette, 2020 alapjaiban változtatta meg a következő…
Az év utolsó napjaiban végre egy olyan horror-antológiára sikerült bukkannom, amelyre már régóta vágytam – átlag felett szórakoztató és majdhogynem hibátlan gyűjteménye ez a különféle műfajú (szörnyes horror, egyetemi szatíra,…
2020 gyatra év volt nagyon sokunk számára, és a pandémia hatással volt a filmiparra is – bemutatók maradtak el, forgatások álltak le a világjárvány miatt, így bizonyosan több évbe fog…
We have arrived to the final part of our nearly two-hour interview with Dr. Uwe Boll (you can read the previous two sections here and here), and at the same…
Our nearly two-hour interview with Dr. Uwe Boll has been broken down into three parts due to its length, at the end of which you can also expect a very…
Uwe Boll is back! CineGore interviewed one of the most original, most divisive directors. Our editors Zoo_Lee and Fixxerx had a two-hour informal conversation with Dr. Boll – thanks again…
Paul Ziller (Szellemvihar, A jeti bosszúja, A rettegés tava, Idegen invázió, A Loch Ness-i szörny visszatér és még kismillió másik olcsó CGI-ben dúskáló televízióra készült csoda) kezei közül került ki ez a SyFy Channel produkció, mely még így pusztán csak a címe hallatán is bőven felkelti minden jó ízléssel megáldott trash-rajongó figyelmét, aki egy kicsit is fogékony az Eric Roberts-hasonmásokat szerepeltető bűnös élvezetekre! (more…)
Nyilván mindannyiunknak van néhány olyan B-film a tarsolyában, mely dacára annak, hogy soha nem lett belőle klasszikus, valahogy mégis kellemes emlékeket idéz fel. Számomra az 1996-ban készült és kizárólag tévés terjesztésre szánt Kőbe zárt halál című sci-fi-horror az egyik ilyen alkotás, melyre sok-sok év elteltével is nosztalgiával gondoltam vissza. Néhány napja szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy több, mint 20 év elteltével érdemes lesz újra elővenni, leporolni és megnézni, mi is fogott meg benne annak idején. (more…)
Ha már úgy döntöttünk, hogy külföldi filmekkel foglalkozunk a tematikus héten, mindenképpen meg szerettem volna említeni az olasz trash-filmgyáros Bruno Mattei – aki ezúttal éppen a Vincent Dawn név mögé bújt – híresen hírhedt Predator ripp-offját, melyben arcátlanul másolja az eredeti akció-horror koncepcióját, csak éppen egy Robotzsarura emlékeztető központi figurával, és ami még ennél is fontosabb: költséghatékony módon! (more…)
A címben említett fenyegetést – egészen pontosan ugye figyelmeztetés nélkül-t, ha korrekt fordítást szeretnénk – nem igazán éreztem át, viszont Greydon Clark egykori horror-színész eléggé sci-fi beütésű mozijában a retro hangulat igencsak eluralkodott rajtam, amikor megpillantottam a frizbiként repkedő, fogakkal és nyúlványokkal ellátott űrbéli lényeket, haha! (more…)
James Bushe és csapata a Kickstarter-en kezdett pénzgyűjtésbe egy újabb Ragadozó-filmhez. Nem kell nagy stúdiós, hatalmas sztárokkal operáló, CGI-ben dagonyázó mega-produkcióra gondolni, csupán egy alig félórás rajongói filmről van szó – ebben a kategóriában viszont elég profinak tűnik. Habár a 2015. év értékelésénél kihagytam a szórásból, most mindenképpen szeretnék róla bővebben is szót ejteni! (more…)
Igyekszem minden fellelhető Predator-regényt begyűjteni, annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindegyik ugyanarról szól. Azért érdekes elolvasni őket, mert sok alkotónak jó ötletei vannak, mindenféle újdonságot visznek bele az űrből jött rémek gaztetteinek leírásába és különösen akkor jó egy ilyen mű, ha abban a Vadászok szemszögéből láthatjuk a történéseket. Szóval jó dolog beleképzelni magunkat egy szinte legyőzhetetlen harcos helyébe, még ha a motivációival nem is értünk egyet. Ha viszont semmi újítás sincs, akkor a végeredmény nem lesz több egy tisztességes iparosmunkánál, egy újabb sor pikkely lenyúzásánál a szériáról. Hogy miért mondom ezt? Kattintsatok és kiderül! (more…)
Amióta az eszemet tudom, rajongok a Predatorért és szeretem a fantasy/sci-fi regényeket is, így amikor egy új Ragadozó-kötet kijön, én mindig megveszem. A legutóbbi Vadászok szigetében kellemesen csalódtam és ez meghozta a kedvem ahhoz, hogy megrendeljem a magyar nyelven csakis az interneten kapható, exkluzív, boltokban nem is forgalmazott Hús és vért. Elég sok idő eltelt, mire sikerült eljutnom oda, hogy belekezdhetek, ám tegnap végre elértem a végére, így most már megoszthatom veletek a véleményemet róla. Bevallom, úgy rendeltem meg, hogy nem olvastam bele, még a sztorijának se néztem utána, mert a baromijól kinéző borítóval már sikerült megvenniük; aztán, amikor belekezdtem, az első fejezetnél még úgy gondoltam, hogy ez valami barmóság les. Nagy megelégedésemre nem így történt! Katt a továbbra és utazzunk el egy távoli világra, a Felicity-re, ahol egy bűnöző-család tagjaival együtt élhetjük át (ismét), hogy milyen is az, mikor az ember nem a vadász, hanem a préda! (more…)
Annak idején a Szukits Kiadó megalapította a Hydra-könyvsorozatot, amiben sok sci-fit, fantasy-t és hasonló nyalánkságot adtak ki és bár a Hydra már megszűnt, máig az említett cég jelenteti meg magyar nyelven a Predator-univerzumhoz tarozó regényeket. Ezek közül az első a Nathan Archer tollából származó Betondzsungel, ami nekem csak képregény formájában van meg, de így is elmondhatom róla, hogy se nem eredeti, se nem érdekes. Az alaphelyzet ugyanis az, hogy Dutch-nak (Schwarzi karakterének A Ragadozóból) van egy hasonló kvalitású izomkolosszus öccse, Schaefer, aki New Yorkban nyomozó és a társával meg egy rakás katonával együtt kénytelen szembenézni az idegen vadászokkal a város szívében. Vagyis a második film alaphelyzetét fejelik meg az elveszett testvér kliséjével. Azonban érdekes módon a Betondzsungel folytatása, az itthon legnehezebben beszerezhető Jég és vér igencsak jó lett! Hogy mitől? Kattints tovább és elmesélem neked! (more…)
“Végre, megérkezett!” – ujjonghatnék örömömben, hisz’ megérkezett a várva várt film, melyben minden idők két legrandább scifi-szörnyetege csap össze egymással. Ujjonghatnék is akár, de momentán csak egy sóhajra futja; “igen, ismét egy Paul Anderson film…” Nincs különösebb bajom Paul Anderson-nal, végül is nekem a Mortal Kombat és a Kaptár is tetszett. (more…)
Szar filmet sokféleképp lehet csinálni. Lehet úgy, hogy a néző valósággal elborzadjon azon, micsoda förtelmet toltak az orra elé (legutóbb ilyen élményben a Meet The Spartans megtekintése közben volt részem). Aztán van a másik, amikor totálisan jellemtelen, “ki nem szarja le ha megdöglik az összes” típusú karakterekkel tűzdelnek tele egy végtelenül ostoba és unalmas történetet, amin elborzadni talán nem is annyira lehet, elszundikálni viszont annál könnyebben. (more…)