Könyvek (és képregények) 2023-ból, amiket el kell olvasnod!

A mozis és a streamingre gyártott filmes felhozatal mellett a hazai könyves és képregényes kiadványok ismét ígéretes számmal képviseltették magukat a tavalyi évben. A szinte már tradicionálisnak mondható, mintegy összegzésünket tartalmazó filmes toplistánk mellett az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is összegyűjtöttük, hogy melyek voltak szerintünk 2023 legjobb, legszórakoztatóbb vagy éppen szimplán a legkiemelkedőbb horror, thriller, weird és természetesen tudományos-fantasztikus zsánerben alkotott kötetei, antológiái és képregényei. Mindenkinek jó olvasgatást kívánunk 2024-re!

 

Robert Repino: Mort(e) KRITIKA

mort(e)

Mort(e) egyszerre kalandregény, nyomozós krimi, horror, disztópia, sci-fi, és valamennyi műfajban nagyon erős történet. Az eddig mindösszesen négy kötetet számláló regényfolyam a War with No Name, vagyis a Névtelen háború címet viseli, és valóban a science fiction legjavát képviseli, hiszen súlyos társadalmi kérdéseket tesz fel egy olyan elképzelt környezetben, ami a könyv elején egészen letaglózóan hat az olvasóra. Ezt a háborút a hangyák indítják, akik évezredek óta építik pusztító erejű hadseregüket, azzal az egyetlen céllal, hogy eltiporják az emberiséget, és átvegyék az uralmat a Föld felett. A cél elérése érdekében kifejlesztenek egy biokémiai szert, amelynek segítségével öntudatra ébresztik a bolygó többi állatát is, hogy azok melléjük álljanak. 

 

Joe Hill: Teljes gázzal KRITIKA

Stephen King fiának hazai rajongói kiváltképpen örülhetnek, ugyanis a szerző tavaly megjelent Fekete telefon című novelláskötete után a GABO kiadó ismét csak egy újabb válogatással rukkolt ki. A leginkább a thriller, dark fantasy és weird műfajokban alkotó Joe Hill 2007 és 2019 között készült tizenhárom történetét olvashatjuk ebben a vaskos kiadványban, amely többek között tartalmazza az édesapjával közösen írt címadó kisregényt, illetve a már azóta Netflixes feldolgozást is megért A magas fűben című elbeszélést.

 

Fritsi Péter: A székkészítő KRITIKA

Az 1989-ben született szerzőnk Alexis Bramhook néven már kiadott egy regényt, azonban ez az első saját neve alatt megjelenő könyve. A tizenhat éves korai óta főleg novellákat publikáló szerző ezúttal a vidéki emberek egyszerű és dolgos hétköznapjaiba nyújt bepillantást, mialatt természetfeletti fenyegetés árnyékolja be családi idilljüket, és szembe kell nézniük a folk-horror babonaságban merítkező rémületével.

 

Szabó Tamás: Sirom KRITIKA

Szabó Tamás, a horrornovellak.hu oldal gazdája most egy sajátosan magyar rém(szép)irodalmi csokrot nyújt át nekünk egy képzeletbeli észak-magyarországi település rejtélyes erdőségében felbukkanó lényeivel és a hétköznapok szürke fátylán átszűrődő természetfeletti eseményekkel, amelyek előtt bizony nekünk is be kell hódolni, mese nincsen. Mert a múltat egy boldogabb jövő kedvéért Siromban nem lehet megváltoztatni, csak együtt élni vele.

 

Lovecraft – Baranger: Cthulhu hívása KRITIKA

Az 1970-ben született sokoldalú művész, Francois Baranger még pályája elején az asztali szerepjátékok révén fedezte fel magának Lovecraft munkásságát, és mindig is feltett szándéka volt, hogy elkészítse az író különös fantáziavilágának saját változatát. Így született meg az író egyik leghíresebb novellájának, a Cthulhu hívásának művészi illusztrációkkal bővített kiadványa.  festményszerű rajzokkal.

 

Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió:
H. P. Lovecraft – Poszthumanista olvasatok KRITIKA

Ebben ​a tudományos igényességgel készült monstre kötetben a szerzőtrió nem kisebb feladatra vállalkozik, minthogy magyar nyelven elsőként a poszthumanista gondolkodás távlatában átfogóan bemutassa a weird fiction zsánerében alkotó Howard Phillips Lovecraft (1890–1937) munkásságát a legfontosabb műveit érintve, különféle tematikák mentén.

 

Németh Gyula, P. Szathmáry István, Magyar Zoltán:
Bestiarium Hungaricum – Csodás lények és teremtmények a magyar néphagyományban KRITIKA

Cser Kiadó hiánypótló kötetében első ízben próbálja meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. Ebben a misztikus képességű embereket, csodás állati lényeket, és a népmesékből ismerős alakokat felvonultató enciklopédikus igénnyel készített gyűjteményben az illusztrációk mellett szakirodalmi ajánlásokat is találunk a további egyéni kutatásainkhoz.

 

Markovics Botond (Brandon Hackett): Felfalt kozmosz  KRITIKA

Markovics Botond (alias Brandon Hackett) új regénye egy nagyon aprólékosan összerakott igazi sci-fi dráma. A távoli jövőben az emberiség épp csak elkezdte a világűr kolonizálását, amikor egy váratlan fényjelenség tűnik fel a kozmosz mélyén. A fényár eredete ismeretlen ám mérete fokozatosan növekszik. De vajon mi lesz ha eléri az ember lakta világokat? Vajon a végítélet vagy valami más kezdete ez? Botond mély karakterekkel, érdekes, fantáziadús és főként érthető világgal, izgalmas, rejtélyekkel teli, évtizedeken átívelő cselekménnyel és mélyebb filozófiai kérdésekkel várja az olvasót a Felfalt kozmoszban.

 

Adrian Tchaikovsky: Az emlékezet gyermekei KRITIKA

Tchaikovsky Az idő gyermekeiben egy korokon át ívelő, epikus, sokrétű, kalandos történetet mesélt el, mely rengeteg sci-fi rajongó kedvencévé vált. A történet immár a harmadik felvonásnál tart, hisz Tchaikovsky érezte, hogy van ebben a világban még potenciál, de Az emlékezet gyermekeivel már nem akart egy újabb rókabőrt lehúzni, ezért merőben más stílusú történetet tárt elénk. Ezúttal regényünk nemcsak terjedelemben, de időben, térben, epikusság terén is lényegesen kisebb léptékű lesz, ellenben misztikumokban és rejtelmekben valósággal úszkálni fog, sőt még filozofikus magasságokba is betekint néhol.

 

Ferenc K. Zoltán: A fekete kolostor KRITIKA

A fekete kolostor

Ferenc K. Zoltán, aki egyben regénye kiadójának, a Morningstar Publishingnek főszerkesztője is, relatíve ismeretlen írónak számít a piacon, noha már több hátborzongató kötetet tudhat maga mögött. Legújabb regénye, sajátosan ötvözi a westernt a legvéresebb thrillerrel, téve ezt egy kietlen történelmi közegben, mindeközben súlyos vallási kérdéseket feszegetve. Jó westernhez persze revolver dukál, így tűzpárbajból itt sincs hiány, a regény ennek mentén veszettül pörgős, és a jó nem feltétlenül mindig győztesen kerül ki a csatából. No, persze, nem is igazán beszélhetünk jóról és rosszról, hiszen szedett-vedett cowboyaink legalább annyira küzdenek a külső, mint belső démonaikkal.

 

ANTOLÓGIA

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról
(szerk. James D. Jenkins, Ryan Cagle) KRITIKA

World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológiában tizenkilenc olyan idegen nyelvű novella kapott helyet, amelyet a horror-irodalomért rajongók eddig még nem olvashattak angolul – mi pedig magyarul. A Valancourt Books gyűjteményébe került szerzők munkásságának rövid ismertetésén túl kisebb-nagyobb ízelítőt kaphatunk az adott ország rémirodalmi kötődését illetően. Ha pedig angolul olvasnánk, rengeteg további tipp áll majd rendelkezésünkre az aktuális kötetbe valamilyen ok miatt be nem válogatott szerzők és műveiket illetően – szóval duplán jól járunk.

 

Az Usher-ház vége (szerk. Roboz Gábor) KRITIKA

A GABO kiadó legújabb válogatáskötetében a nagyközönség által kevésbé ismert horrorisztikus elbeszéléseket gyűjtöttek össze. Olyan klasszikusnak számító novellákat, amelyet később filmes adaptációkban  – Cronenberg, Carpenter, Hitchcock vagy éppen Spielberg tolmácsolásában – ismerhetett meg a rémfilmekért rajongó publikum. Ráadásul a Párbaj című Richard Matheson művet itt és most olvashatjuk először magyar nyelven.

 

The Black Aether: Ébredés
(szerk. Tomasics József és Nagy Viktória) KRITIKA

Hazánk egyetlen amatőr weird ponyvamagazinja, a 2016 folyamán életre hívott The Black Aether hosszabb (és némileg bizonytalan) leállást követően most egy másik formátumban, de nagykiadós – mondhatni mainstream – segítséggel támadt fel hamvaiból. A sci-fi, horror és weird irodalmat pártoló Agave kiadó közbenjárásával ezúttal könyv alakban láthattak napvilágot a legújabb TBA-pályázat anyagai.

 

KÉPREGÉNY

James O’Barr: A holló KRITIKA

A szerző személyes tragédiáját feldolgozó, mára már klasszikusnak számító képregényt a nagyközönség leginkább az 1994-es filmadaptáció révén ismerheti, melyben a sötét tónusú bosszúdráma főszereplőjét alakító fiatal Brandon Lee a mozi forgatása közben egy váratlan baleset következtében valójában is elhunyt. Most viszont itt a lehetőség, hogy a hazai (képregény)olvasók is hozzájussanak ehhez a sötét sagához, melyet extraként kimaradt jelenetekkel és elveszett képsorokkal egészített ki a szerző.

 

Ha érdekel az előző évek termése, itt tudsz szemezgetni:

Könyvek (és képregények) 2022-ből, amiket el kell olvasnod!

Könyvek (és képregények) 2021-ből, amiket el kell olvasnod!

Könyvek 2020-ból, amiket el kell olvasnod!

Könyvek 2019-ből, amiket el kell olvasnod!

10 könyv 2018-ból, amit el kell olvasnod!

10 könyv 2017-ből, amit el kell olvasnod!

Be the first to comment on "Könyvek (és képregények) 2023-ból, amiket el kell olvasnod!"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .