Puppet Masters (1994) (A parazita)

puppetmastes_thumbRobert A. Heinlein 1951-ben készült sci-fi novellájából az eddig csak televíziós múlttal rendelkező Stuart Orme készített feldolgozást, méghozzá az inváziós filmekben jártas Donald Sutherland-del a főszerepben. Idegenjeink ezúttal olyan, rájára emlékeztető földönkívüli lényekként jelennek meg, amik az alvás közbeni testmásolós procedúrát megspórolva egyből irányítani kezdik az embert, amint a nyakszirtjüknél fogva rácsatlakoznak mit sem sejtő áldozatukra…

Idegen űrhajó zuhan le Iowa egyik kisvárosának, Ambrose-nak közelében, mire apa és fia, Andrew és Sam Nivens kormányzati ügynökök, NASA-s kolléganőjük, Mary társaságában egyből odautaznak felderíteni a terepet. Igazi ufó helyett azonban csak egy szépen elkészített makettet találnak a helyszínen, az oda látogatók viszont kifelé menet elég furán kezdenek el viselkedni.

puppetmastes_3

Az ezt követő, zárt ajtók mögötti megbeszélésük során kiderül, hogy sofőrjük nyakára is ráragadt egy ilyen földönkívüli parazita, később pedig másokra is ráakaszkodik a lény, többek között Samre, akit majdnem sikerül kinyírniuk. Ezen közben a városkában, és azon kívül is sorra hajtják uralmuk alá a gazdatesteket, és ez alól a rendőrség sem jelent kivételt, tehát jócskán meg kell válogatniuk, kiben bízhatnak. Hőseinknek sikerül kommunikációra bírni a látszólag elpusztíthatatlan, agyat kontrolláló lényt, később pedig már arra is rájönnek, hogy egy fészket kell keresni, ahova vissza-visszatérnek az egyedek. Ezután nincs is más dolguk, minthogy a gyenge pontjuk megtalálva kiiktassák őket…

puppetmastes_2

Rögtön az elején belecsapunk a lecsóban, szóval nincs felesleges sallang, és ez a tendencia szerencsére az egész filmen végigvonul. Külön örvendetes, hogy kivétel nélkül mindhárom főhősünk megtapasztalja a gazdatest-létet, tehát ilyen szempontból sincs tabu. Nem kell aludniuk, nincs duplikátum vagy gubókban való szállítás, de hát végeredményben nem is a konkrét testrablásról szól a fáma, helyette a gazdatesteken való élősködésről. Nekem mondjuk eléggé bejöttek ezek az idegen lények – ilyen kis rájaszerű cuccokat kell elképzelni -, amik egy csáppal belecsimpaszkodnak a nyak hátsó részébe; valójában az a para, hogy ruha alatt szinte képtelenség őket észrevenni, maximum az alany fura viselkedéséből szűrhető le a változás. Az inváziós filmek egyik elfogult rajongójaként csak ajánlani tudom, habár senki nem várjon tőle túlontúl horrorisztikus vagy sci-fi-be hajló momentumokat, inkább amolyan komerszebb, televízió-kompatibilis dolgokat.

Értékelés: 7,5/10

eyescream

Be the first to comment on "Puppet Masters (1994) (A parazita)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.