Ha az ausztrál filmgyártásról beszélünk, akkor aligha a horrorfilmek jutnak elsőként az ember eszébe. A kenguruk földjéről származik többek között a Mad Max, a Krokodil Dundee vagy éppen a Gallipoli. Ám annál kevesebben tudják, hogy a horrorgyártásban is kiválóak a szigetlakók, elég ha csak a Babadookra, a Wolf Creekre, a The Loved Onesra vagy éppen a The Tunnelre gondolunk. A mostani főszereplőnk azonban korántsem ennyire ismert, így mindenki veregesse meg nyugodtan a vállát, aki hallott valaha a kontinens legjobb horrorjáról, a Lake Mungóról.

A Palmer család piknikezése szörnyű tragédiba torkollik, amikor a 16 éves Alice nyomtalanul eltűnik, majd néhány órával később a közeli tóba fulladva találják meg a nyomozók. A szokatlan haláleset egy igazi paranormális eseménysorozatot indít el, többen látni vélik a lány szellemét, hallani vélik hangját. Az idő előrehaladtával a visszafogott, ártatlannak tartott Alice-ről kiderül, hogy volt egy másik élete is, ami alapjában változtatja meg a róla kialakult képet. A rövid, 80 perces játékidő tulajdonképpen az ő életét és a természetfelettiben való hitét mutatja be.

Kevés olyan horrorfilm van manapság, amely képes arra, hogy az embert elgondolkodtassa és egy kicsit kimozdítsa a mindennapok monotonitásából. A Lake Mungo rendkívül kényelmetlen, baljós, nyugtalanító és nehézkes légkört teremt, pont olyat, amilyet az ember vár egy pszichológiai horrortól. Klasszikus értelemben nem kézikamerás, hiszen a dokumentarista jelleg dominál, így a szereplők narrálják végig a filmet. A cselekményt archív fotók és képsorok színesítik, amelyek szintén az atmoszférát hivatottak előidézni.

Tényleg lehet csinálni egy teljesen amatőr stábbal, 30 ezer dollárból, előre megírt forgatókönyv nélkül egy teljesen kezdő rendezőnek egy olyan horrort, amely ennyire eléri a kívánt hatást? Igen! A Lake Mungo sokadik, de nem utolsó bizonyítéka annak, hogy egy jó ötlettel és okos kivitelezéssel “fillérekből” is lehet maradandót alkotni. A mindössze öt hét alatt felvett horrornál nem volt előre megírt szöveg, a szereplők improvizáltak a hitelesség kedvéért. A filmről egyébként sokat elmond, hogy a kevés médium, amely foglalkozott vele, egytől egyig az egekig magasztalta.

Nincsenek a Lake Mungóban CGI-szörnyek, olcsó effektek, jump scare-ek, sztárszínészek. Ami van helyette, az egy olyan paranormális horror-thriller, amitől tényleg kiráz a hideg, amely elgondolkodtat, és amely úgy minden idők egyik legjobb horrorja, hogy vélhetően még csak nem is hallott róla a horrorszeretők többsége.

Értékelés: 10/10

(Varin)