David DeCoteau (Puppet Master-sorozat és még egy vagon ordenáré hulladékfilm) sokat ígérő karrierjének egyik klasszikus, poszt-apokaliptikus gyöngyszemének forgatókönyve szerint 1998-ban járunk, hat évvel azután, hogy a világhatalmak által véghezvitt nukleáris háború az egész bolygót elpusztította, és vidéket rettegésben tartó mutánsok hordái, valamint a savak esők elől csupán néhány túlélő próbál menedéket keresni. Többek között ilyenek a hadseregtől dezertált hőseink.

Kis kompániánk már a játékidő első öt percében megtalálja a film gyakorlatilag teljes helyszínét képező katonai komplexumot, ahova gyorsan be is menekül a folyamatos savas eső elől. Némi számítógépen való kutakodás után hőseink rájönnek, hogy itt valami furcsa és bizarr kísérletsorozat zajlott, ahol emberi gének felhasználásával próbáltak egy mindennek ellenálló lényt létrehozni, csakhogy valami hiba csúszott a számításba, és egy fenevadat teremtettek…

Az ismeretlen eredetű, génmanipulált szörny a titkos katonai bázison c. forgatókönyv szerintem mindannyiunk számára ismerős lehet innen-onnan, szóval eredetiséget ne is keressünk. Van helyette beszappanozott testek egymáshoz való dörzsölődése egy, a cselekmény szempontjából rendkívül fontos jelenetben, illetve néhányszor még óriásira nőtt gumipatkányok is tiszteletüket teszi, csakhogy izgalmasabb legyen az összkép.

A címben illetett szörny koponyanyúlványa ugyan letagadhatatlanul az Alien-ből lett nyúlva, de hogy ne legyen ennyire nyúlván… izé nyilvánvaló, adtak hozzá némi agyarat meg fogat, de mégis, amikor totálban láthatjuk a gumijelmezbe bújt ember lassú caplatását, valahogy nem áll fel hátunkon a szőr.

Ellenben a film utolsó perceiben megszülető humanoid szörny-csecsemő egészen korrekt lett, még ha nem is igen tisztázott, hogy amikor kedves főszereplőnk a raktár egyik random helyén talált random dobozba lévő random szérummal beoltja a szörnyet, és az megmurdel, az utolsó pillanataiban mégis mi a fészkes franctól szüli meg utódját?!

De igazából én vagyok hülye, amiért ilyen komplikált kérdéseket teszek fel egy olyan klasszikus, gumiszörnyes, kis költségvetésű B-filmmel kapcsolatban, aminek felét a szereplők egy szellőzőjáratban töltik, két helyszín között oda-vissza mászkálva, haha!

Értékelés: 5/10

eyescream