Belegondolva, jó régen írtam már idétlen cápás hulladékról, nem gondoljátok?! Oké, amíg ezen töprengtek, addig elmesélem legújabb élményemet, merthogy a minap ismételten egy gyöngyszemre bukkantam. Szóval kezdem: német fejlesztésű, ámde orosz származású egyenruhába bújtatott cápafejű bestiáink a poszt-apokaliptikus jövőben egyre-másra támadnak az USA-ra, aki egy darabig tehetetlen velük szemben. Filmünk olcsósága szinte percenként ordít a képernyőről, ámde humorával egészen szórakoztató tud lenni a gagyira éhező hulladék-rajongó közönségnek.

Akkor még egyszer: a poszt-apokaliptikus jövőben járunk, ahol az oroszok a német tudósok segítségével addig kísérleteznek, míg kifejlesztenek egy félig ember félig cápa, de leginkább elpusztíthatatlannak tűnő szuperkatonát (természetesen az „iccölájv” felkiáltás sem maradhat el), amivel aztán megtámadják az USA-t.

Már mindjárt a legelején legszögezném, hogy háborús jelenetekből áll a nyolcvan perces játékidő nagyrésze, amelyek természetesen minimális környezetben legfeljebb öt-tíz ember részvételével zajlanak. Persze a címben szereplő, egyébként jól hangzó cápa-kommandó is felvételenként nettó egy darab mutáns cápa-emberből áll – azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nem készítettek több papírmasé cápás maszkot. Adtak rájuk egy katonai kabátot, egy kendővel pedig takarták a maszk alját, és dádámm: már kész is a mutáns cápa-katona. Aki általában gépfegyverével lövi az ellent, néha pedig az egyének nyakába harap, de semmi extra.

Az olcsó trash-filmekbe illő puritán harcok bemutatása mellett egyébként a két oldal (amcsi, ruszki) különféle vezetőinek és tudósainak többnyire humoros stratégiai locsogását hallhatjuk, néha pedig civil szereplők szájába adnak egyszerű marhaságokat. Ezenkívül találkozhatunk a folyamatosan labdáját kereső, beszélő bernáthegyivel, mindkét félre ugyanannyira veszélyes megacápával, de fárasztás jegyében elkövetett hülyeség-fronton sem kell a szomszédba menniük: a szupertitkos amerikai ellenállás bázisára például egy táblára ki van téve, hogy ez a szupertitkos amerikai ellenállás bázisa, hogy az orosz hadsereg könnyebben megtalálja és hasonlók. Az amcsi parancsnokok képernyőre gépelt jellemzése szintén elég poénos, akárcsak az összes bemutatott sztereotípia. A katonák közül egyedül a déli akcentussal bíró, fiatal Ron Jeremy hasonmás marad életben a film végéig, többen pedig ducktape-pel próbálják meg kilógó beleiket foltozni. Egyébiránt pedig minden szereplő zseniális túljátszva hozza a szerepét, öröm figyelni őket.

Mindent összevetve a Post Apocalyptic Commando Shark nem kimagaslóan trágya minőségű a produkció, tehát nem az a tipikus annyira-szar-hogy-már-jó kategóriás szemkifolyatás, inkább meglepően összeszedett, direkt módon minden eszközével a szórakoztató low budget gagyit szolgálja. Mintha mondjuk vérengzésben és szexualitásban visszafogott Troma-t nézne az ember. Finom humorral spékelt, látványában házivideós, csak néhol CGI-zett, egyébiránt kissé megúszós cápás-agymenésre számítson, aki veszi a fáradságot, és megnézi esetleg.

Értékelés:  6/10

eyescream