A Multiverzum kiadó Baranger festményszerű illusztrációival gazdagított Lovecraft-történetei (Cthulhu hívása, Az őrület hegyei) után ezúttal a kozmikushorror író utolsó napját bemutató, nem kevésbé lenyűgöző vizualitással bíró keményfedeles képregénnyel jelentkezett.
„Senki sem tudja, hogyan zajlott Howard Phillips Lovecraft utolsó napja. Senki, kivéve engem. Mert én mellette voltam. És mindent el fogok mesélni Önöknek.”
H. P. Lovecraft kórházi szobájában végstádiumú vékonybélrákban haldoklik, amikor különös látogatók egész sora érkezik hozzá. Előbb egy Randolph Carter néven bemutatkozó idegen lép ágyához, majd egykori felesége, Sonia Greene jelenik meg, később pedig felbukkan még Harry Houdini, maga Nyarlathotep, és még számtalan pályatársa, hogy a kortárs fantasztikus irodalom fenegyerekeit (Neil Gaiman, Stephen King, Alan Moore) ne is említsük. És nem ok nélkül. Ugyanis mindegyik szürreális utazást kezdeményező karakter az írót faggatja életének konkrét részleteiről, kisebb-nagyobb ballépéseiről, tudatos döntéseiről… bár, ha jobban megfigyeljük, inkább amolyan szigorú felkérdezésnek tűnnek ezek az epizódok.
A százötven oldalas kiadványban szót ejtenek többek között Lovecraft gyermekkorában elszenvedett traumáiról, zaklatott szülői hátteréről és mindenféle intimitást nélkülöző, viszonylag hamar zátonyra futott házasságáról. Konzervatív beállítottságával együtt járó zárkózottsága, embergyűlölő mivolta és rasszista megnyilvánulásai visszatérő elemként jelennek meg, ahogy írói karrierjének sikertelenségéből fakadó pesszimista világlátása, és gyakorlatilag az élet naposabbik oldalának elutasítása szintén többször kerül a középpontba. Mintha csak egy pszichológus mindentlátó szemüvegén keresztül tárnánk fel, és vizsgálnánk meg alaposabban, mi is lehet a kozmikus horror atyjának fejében.
Mindenki által ismert és kevésbé köztudott életrajzi elemekből egyaránt összeálló, téren és időn át zajló – nekem kissé Dante szagú – fantasztikus utazás koncepcióját Romuald Giulivo elismert francia író alkotta meg, a rémálomszerű szekvenciákban is tobzódó szürreálisba hajló vizualitásáért pedig a lengyel Jakub Rebelka felelős. Ez utóbbi kiváló munkát végzett: hangulatokat rendkívüli módon kifejező illusztrációiban elmosódott festményeket idéző poszterszerű hátterek, valamint Lovecraft munkásságához köthető apró utalásokat rejtő rajzok egyvelege valami elképesztően egyedülálló élményt nyújt számunkra. A kötet végén található függelékben pedig a képregényben szereplő rajzok vázlatai kaptak helyet.
Bár az ihletettség tetten érhető, azért ebben a művészi igényeséggel létrehozott meta-képregényben senki se számítson explicit csápos-szörnyes kozmikus rettegésre, hiszen ez most nem arról szól. Bár hozzá kell tenni, hogy H. P. Lovecraft nem éppen hétköznapi életújtát összegző események felidézésének drámai kavalkádja – a hogyanok és miértek keresése – azért nem kevésbé fikcionális képzelgés.
A Multiverzum kiadónak köszönjük a rendelkezésünkre bocsájtott sajtópéldányt, a kötetet megrendelni pedig a honlapjukon lehet: ITT.
Értékelés: 9/10
eyescream
Be the first to comment on "Romuald Giulivo: Howard Philips Lovecraft utolsó napja (2025)"