Wells munkásságát nem éppen a horrorral szokás azonosítani. Neve leginkább úgy maradt fenn az utókornak, mint az időutazás koncepciójának egyik előfutára és népszerűsítője (Az időgép), a tudományok árnyoldalát bemutató és abból…
A Serial Chillers rovat bár az utóbbi évben már ritkábban jelent meg, mint a kezdetekkor, még korántsem fogyott ki az alapanyagul szolgáló rémtettekből. Ezúttal ismét egy hírhedt gyilkost veszünk górcső…
Kedvenc N-betűs streaming szolgáltatónknak hála ismét egy újabb, intelligens módon szórakoztató dél-koreai sorozatot tekinthetünk meg otthonunkban. A produkció eredetileg 2017 és 2020 között webtoonként, vagyis online platformon sugárzott animációs képregény-szériaként…
A 21. században a horror műfaja többször bebizonyította, hogy továbbra is remekül rezonál az aktuális társadalmi problémákra. A mesterfokra emelt önreflexió egy nagy adag rettegéssel megspékelve továbbra is hatásos koktél,…
A kanadai irodalom újra és újra elmesélt története az, amelyre Dan Simmons világhírűvé vált bestsellere, és az abból készült 2018-as sorozat ismét ráirányította az egész világ figyelmét. Cikkünkben a Terror…
Josh Malerman a zeneszerzőből lett író váratlanul és nagy sikerrel robbant be az irodalom világába. Első regénye a Madarak a dobozban komoly elismeréseket ért el nemcsak az olvasók körében, de…
Míg az első kötet az 1920 és 1960 közötti évekre koncentrált, a másodikban már az 1960 és 1980 között készült lovecraft-i iszonyattal foglalkozó műveket olvashatunk, az Azilum magazin különszámaként megjelent…
Bár már bőven akadtak előfutárok a Shock Waves (1977) vagy a Zombie Lake (1981) képében, igazából 2009 volt az az év, amikor a náci zombik a Dead Snow-nak köszönhetően egyszerre…
Fanatikus horror-rajongóként mindig mosolyt csal az arcomra, ha valamelyik ismert énekes vagy zenész tűnik fel egy-egy ilyen zsánerű produkcióban. Azt legtöbbször csak sejteni lehet, hogy csupán csak “véletlenül” keveredett oda…
Az elmúlt esztendő sok mindennek nevezhető, de átlagosnak semmiképpen sem. Az életünk minden területére hatalmas bélyeget nyomó járvány természetesen a filmipart is erősen érintette, 2020 alapjaiban változtatta meg a következő…
Az év utolsó napjaiban végre egy olyan horror-antológiára sikerült bukkannom, amelyre már régóta vágytam – átlag felett szórakoztató és majdhogynem hibátlan gyűjteménye ez a különféle műfajú (szörnyes horror, egyetemi szatíra,…
2020 gyatra év volt nagyon sokunk számára, és a pandémia hatással volt a filmiparra is – bemutatók maradtak el, forgatások álltak le a világjárvány miatt, így bizonyosan több évbe fog…
We have arrived to the final part of our nearly two-hour interview with Dr. Uwe Boll (you can read the previous two sections here and here), and at the same…
Our nearly two-hour interview with Dr. Uwe Boll has been broken down into three parts due to its length, at the end of which you can also expect a very…
Uwe Boll is back! CineGore interviewed one of the most original, most divisive directors. Our editors Zoo_Lee and Fixxerx had a two-hour informal conversation with Dr. Boll – thanks again…
Az utóbbi évtizedben bár egymást érik a Stephen King-adaptációk nem csak sorozatokként, de még hollywoodi produkciók formájában is, olykor érdemes elővenni egy-egy régi, kevésbé hype-olt darabot is, már csak azok kedves, poros bája miatt is. Ilyen a Stephen King forgatókönyvéből készült, Dino De Laurentiis-produkció, a Macskaszem is.
A King-adaptációk kifogyhatatlannak tűnő tárházában a Big Driver talán nem kivételes alkotás, azonban sok szempontból megállja a helyét – kár, hogy nem vált ismertebbé. Izgalmas bosszúthriller tévéfilmes minőségben a jobbik fajtából.
Hónapokkal ezelőtt láttam egy előzetest az eredetileg májusra várható Nő az ablakban című filmhez, és azonnal 2020 egyik leginkább várt címévé vált számomra. A járványhelyzetre való tekintettel megannyi társával együtt ezt a premiert is elhalasztották, így továbbra is csak várhatom a filmet – de addig legalább volt alkalmam a könyvet is elolvasni, amiből adaptálták.
Stephen Kingből sosem lehet elég. Legyen szó könyvről, vagy éppen valamelyik könyvének filmadaptációjáról, mindig utat talál a horrorkedvelőkhöz. Vagy mi találunk utat őhozzá? Azon túl, hogy King eddig is nagy nyomot hagyott a horrorirodalomban, a filmipart is rengetegszer inspirálta már. Ahogyan a könyvek esetében is igaz, úgy a filmekről is elmondhatjuk, hogy van, amit zseniálisnak találunk, van, ami nem tetszik, és persze olyan is akad, amelyik éppen a kettő között egyensúlyoz valahol. Utóbbit éreztem a Tóparti kísértetek/Csontzsák esetében.
(more…)
A Funny Games című Haneke-filmről szóló cikkünkben megpedzettük azt a kérdéskört, hogy vajon melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás az erőszakos filmek tekintetében. Vagyis hogy azért árasztja-e el az erőszak világunkat, mert túl sok erőszakos médiaterméket (tv, újság, filmek, videójátékok) fogyasztunk, vagy éppen ellenkezőleg: az ember alaptermészetéhez tartozik az agresszió, és ezt a média csak adaptálja, nem pedig táplálja. E kérdéseket fogja boncolgatni mai, a Mechanikus narancs című kultklasszikust elemző kritikánk is.
A Serial Chillers rovat az idei év utolsó fejezetét nyitja meg A véreskezű című művel, melynek főszereplője a ’60-as évek egyik olyan sorozatgyilkosa, aki Charles Manson, John Wayne Gacy, a bostoni fojtogató vagy a Zodiákus gyilkos mellett szintén popkulturális tényezővé vált. Bár Charles Schmid nem büszkélkedhet olyan elhíresült tettekkel, vagy olyan sok áldozattal, mint előbbiek; tettei nem kevésbé gyomorforgatóak. Alakja olyannyira sztereotipikus, hogy nem volt nehéz meghatározó karakterré válnia, melyből számos film és irodalmi mű merített a későbbiekben.
A skandináv krimi műfaját annak idején Stieg Larsson Millenium-trilógiája tette rendkívül népszerűvé. A trilógia első része A tetovált lány címet kapta és 2005-ben jelent meg. Bár a szerző még be tudta fejezni a további két részt is, 2004 végén bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg a sorozat forgalomba kerülését és sikerét (az A lány, aki a tűzzel játszik 2006-ban, az A kártyavár összedől pedig 2007-ben jött ki). A könyvsorozat első epizódja óriási sikert aratott, s mindez odáig vezetett, hogy 2009-ben filmvászonra került, Niels Arden Oplev rendezésében. A mozi kivívta a kritikusok elismerését és számos díjat bezsebelt, 2011-ben pedig David Fincher megrendezte az amerikai remake-t is, amelynek forgatókönyvét Steven Zailian írta.
Ketchum kis hazánkban egy kevésbé ismert figura. Jól jelzi ezt az a tény is, hogy regényeiből mindössze egyet fordítottak magyarra: A szomszéd lányt. Pedig a horror zsánerében nehezen kikerülhető név az övé, három Bram Stoker-díjjal a zsebében kapta meg a horror nagymestereinek díját is 2011-ben a The Woman c. művéért. Az egyébként a hétköznapokban Dallas William Mayr névre hallgató férfi 2018 januárjában hunyt el. Cikkünkben fő művét, a Dead River sorozatot mutatjuk be.
Még a legelején szeretném leszögezni, hogy a zombik után a második legkevésbé kedvelt témám a horrorban a vámpíroké. Különösen a klisés, buta vámpírtörténeteket nem kedvelem, amiből annyira sok van, hogy mára eljutottam oda, hogy önszántamból biztosan nem nézek meg semmi olyat, amiben vámpírok vannak. Az Engedj be! című filmet először egy puszta véletlennek köszönhetően láttam: nem tudtam, hogy vámpíros sztori.
Generációk olvasták és olvassák Robin Cook könyveit, akit az orvosi krimi műfaj megteremtőjének, és koronázatlan királyaként tisztelünk. Legnépszerűbb regénye, a Kóma 2012-ben nyerte el második megfilmesítésének dicsőségét.