Összegyűjtöttük: Stephen King adaptációk a kezdetektől máig!

stephen kingStephen King rajongói között sokan maximalisták, akik olvasni, birtokolni akarják az egész életművét, esetleg még kiegészítve filmes munkásságával is. Cikkünk célja segédkezet nyújtani a King-adaptációk közti eligazodásban, azonban nem árulunk zsákbamacskát: a lista nem teljes. Kronológiai sorrendet követtünk összeállításakor és csak azok a művek kerültek fel rá, melyek King egy-egy írásának feldolgozásaiként születtek meg. Nem szerepelnek rajta azok az adaptációk, melyek egy-egy sorozat (pl. az Alkonyzóna, a Történetek a sötét oldalról, stb.) részeiként jelentek meg; illetve az amatőr, bollywoodi darabok, valamint a „származékos” művek, melyek csak folytatásai egyes King művein alapuló filmnek (lásd például a számtalan Kukorica gyermekei-folytatást vagy akár a Castle Rock-ot), illetve azok a filmek/sorozatok, melyeknél King ugyan íróként/forgatókönyvíróként közreműködött, de nem adaptációk (pl. A rózsa vére), mert így felsorolásunk a végtelenségig tartana. Az önállóan megjelent tévé- és mozifilmeket, sorozatokat, minisorozatokat rövid leírásokkal kísérjük. Lássuk hát!

stephen king

 

A Carrie volt King első megjelent regénye, mely megalapozta hírnevét. Csupán két évvel később máris filmre vitték, méghozzá nem más, mint Brian De Palma rendezésében. A főszerepben Sissy Spacek tökéletesen alakította a zavart lányt, emellett pedig a filmvégi báljelenet sokkoló látványosságának, és annak köszönhetően, ahogyan az iskolai bullying témájához nyúl, máig érvényes film maradt. Remek klasszikus!

 

A texasi láncfűrészes mészárlás rendezője, Tobe Hooper jegyzi a második King-adaptációt, ami minisorozatként, két részben jelent meg. Mivel tévés platformra készült, valószínűleg a korhatár kérdései miatt nem nyúltak olyan mélyre a horrorba, mint azt King írása megengedte volna.

 

 

A Stanley Kubrick rendezésében adaptált Ragyogás kultklasszikussá vált, és minden idők egyik legnagyszerűbb horrorfilmjeként tartjuk számon immár több, mint 40 éve. Valójában, ha adaptációként tekintünk rá, számos kritikával élhetünk, mert az eredeti műhöz vajmi kevés köze van – és ez az oka annak a már-már legendásnak számító „triviának”, hogy King köztudottan utálja ezt a filmet. Jack Nicholson ikonikus alakítása, Kubrick maximalizmusa és egyedi látásmódja teszik felejthetetlen darabbá mégis, és tartják a horrorfilmes listák megérdemelt dobogós helyén.

A George Romero nevével fémjelzett antológia-sorozat első része 5 történetet foglalt magában, az ’50-es évek képregényeinek stílusában megjelenítve. Ebbe sok minden belefér, a valódi pszichológiai terrortól a fekete humorig – roppant szórakoztató darab, bár a szakmai siker elkerülte.

 

King egyik legjobb regénye a Cujo, és a keletkezése körül keringő legendák – miszerint a szerző jóformán öntudatlan állapotban írta meg nevén nem nevezendő szerek hatása alatt, és nem is emlékszik rá – ellenére az egyik legkevésbé félelmetes, de legtöbb érzést kiváltó írása. Nehezen adaptálható, és a film nem is képes mindazt átadni, amit a regényben megtalálhatunk, de erős hangulatú, korrekt darab, elsősorban a főszereplő, Dee Wallace alakításának köszönhetően.

 

Egy újabb sztárrendező: David Cronenberg. A holtsáv nem horror. Thrillerré is csak a történet azon vonatkozása teszi, hogy a főszereplő természetfeletti szupererőre tesz szert és látnoki megérzései támadnak. Könyvadaptációként egészen pocsék, a casting egyenesen borzasztó, mégis kiváló rendezés és magával ragadó színészi teljesítmény jellemzi. A főszerepben Christopher Walken egyik legjobb alakítását nyújtja, Cronenberg pedig a tőle megszokott precizitással járt el ezúttal is.

walken

 

1983 erős év volt: John Carpenter is rendezett egy King-adaptációt egy friss megjelenésből, a gonosz lelkű autó történetéből, a Christine-ből. Miután a Tűzgyújtót végül nem rendezhette meg A dolog anyagi bukása miatt, fogta ezt a regényt, kigyomlálta belőle a legtöbb természetfeletti elemet, és pszichológiai thrillerré formálta filmjében. Carpenter karakterábrázolási és hangulatteremtési képességeinek köszönhetően a Christine is a klasszikusok páholyában foglal helyet.

 

Stephen King egyik novellája alapján sem készült még annyi (javarészt harmatgyenge, de leginkább csak közepesen unalmas) produkció, mint az 1977-ben önállóan is megjelent, majd egy évvel később az Éjszakai műszak című novelláskötetben gyűjtött A kukorica gyermekeiből. Isten háta mögötti mezőváros, misztikus kukoricaistenséget imádó gyermekszekta, rituális áldozatokként lemészárolt felnőttek – mi ez, ha nem tuti King-recept?!

 

tuzgyujto firestarterBár A tűzgyújtó King egyik leggyengébben sikerült regénye, a filmnek betettek a körülmények is. Az elsőként felkért John Carpenter már kezében tartotta a forgatókönyvet, amikor másnak adták a lehetőséget (a Universal meghúzta a nadrágszíjat, és költségcsökkentésre hivatkozott) és új forgatókönyvet is készítettek, az eredmény pedig egy felejthető, fárasztó alkotás. Maga King sem volt elégedett a filmmel, ő is az egyik legrosszabb adaptációnak tartja, ami műveiből készült. Drew Barrymore gyerekszínészi alakítása és a Tangerine Dream zenéje javítanak csupán az esélyein.

macskaszem cat eyeA film antológia-szerűen három különböző történetet mesél el, melyekben az összekötő kapocs egy macska. A Macskaszemhez eredetileg készült egy bevezetés is, amelyben kiderültek a macska indítékai és szerepe a történetekben – de végül ezt túl butácskának címkézték, és kivágták a végleges verzióból, ami egy igen zavaros koncepciót eredményezett. A cselekményhez Stephen King két novelláját használta fel, melyek az Éjszakai műszak című kötetben jelentek meg elsőként 1978-ban. A Leszoktató Rt. és A párkány című történetekhez King a harmadikat a film kedvéért írta. A rémmesék könyvéhez hasonlóan ez a film is King humoros oldalát mutatja meg, jól ötvözve a horrortörténeteket a komédiával.

Az Ezüst pisztolygolyók hányattatott sorsú film volt: Dino De Laurentiis, a producer eredetileg Don Coscarellit kérte fel (Phantasm), ám ő otthagyta a produkciót a gyártás alatt. Helyére egy elsőfilmes rendező, Daniel Attias került, akinek azóta is ez az egyetlen mozis munkája, sorozatrendezőként találta meg a számításait. A vérfarkas megjelenítésével kapcsolatos megoldásokkal gyakorlatilag senki nem volt elégedett a stábból, pedig az idő tájt szinte minden évben kijött egy-egy vérfarkasos film, így érdemes lett volna több energiát belefektetni. A színészi játék a felszínen tartja a végeredményt, de roppant középszerű alkotás.

A Maximális túlhajtás listánk egyetlen olyan darabja, melyet maga King rendezett. Hangulatos, szórakoztató, komikus film, némi groteszk gore-ral fűszerezve, de nagyon unalmas, a színészi játék pedig egészen hitvány. Kinget (akinél saját bevallása szerint lehetséges ok lehet az időben csúcspontján járó kokainfüggősége is) és a főszereplő Estevezt is arany málnára jelölték munkájukért.

 

Az Állj mellém! volt King első olyan filmre adaptált írása, ami nem a horror műfajt erősíti. Tíz évvel a kezdetek után kitört vele a szerző a zsáner keretei közül, és megmutatta, hogy nem csak a horrorban képes nagyot alkotni. A film drámai történetet vegyít a humorral, kiválóan előidézve a benne rejlő nosztalgiafaktort. Rob Reiner egyik legjobb filmjét a gyerekszínészek emlékezetes alakításai emelik a klasszikusok közé.

king

 

A Creepshow 2 csak annak köszönheti, hogy felkerült a listánkra, hogy az antológia egyik részében A tutaj című novellát dolgozza fel. Sok egyéb mellett King cameója teszi érdekes darabbá ezt a filmet, ami sokkal ijesztőbbre sikerült, és sokkal több gore-ral dolgozik, mint híresebb elődje.

 

A menekülő ember hányattatott körülmények között jött létre, számos forgatókönyv készült és több rendező is szóba került. Az eredmény adaptációként nehezen értelmezhető, mert az eredeti – Richard Bachman néven kiadott – regényhez nem sok köze van. Azt, hogy nem tűnt el a süllyesztőben, és még ma is népszerű, leginkább két dolognak köszönheti: Arnold Schwarzeneggernek a főszerepben, és a valóságshow-król való, talán sosem aktuálisabb mondandójának.

Az 1989-es Kedvencek temetőjét a Stephen King által írt forgatókönyvből készítette Mary Lambert. A könyv annyira sötét és nyomasztó hangulatú, annyira tele van reménytelenséggel, hogy még Kingnek is gondot okozott a folyamatos írás. Ezt próbálták ugyan visszaadni a filmben is, de lelövöm a poént, annyira nem sikerült. Ennek ellenére is a (kevésbé jól sikerült) klasszikusok közé sorolható, az egyik legnépszerűbb King-cameóval megspékelve.

 

Ellentmondásos darab ez az 1990-ben készült kétrészes minisorozat, mert a 2017-ben elkészült új film annyira népszerű lett, hogy teljesen elhomályosítja ennek a fényét. Mai szemmel nézve, és természetesen figyelembe véve azt, hogy tévés platformra készült, vagyis jóval alacsonyabb költségvetésből, mégis úgy gondolom, nem öregedett rosszul; bár a mai horrorokhoz szokott néző valószínűleg unalmasnak találja majd. Az Az egy nagyon nehezen adaptálható mű, de mindenképpen dicséretes, hogy már ilyen korán is volt rá próbálkozás. Tim Curry Pennywise szerepében kiváló volt, és bizonyosan ő felelős a ’80-as évek szülöttei között jelen lévő bohócfóbiának. Ő az, aki igazán emlékezetessé tudta tenni ezt a darabot.

kingA Történetek a sötét oldalról ismét egy antológia-film, amiben egy kisfiú mond el három horrortörténetet a boszorkánynak, aki arra készül, hogy megegye őt. Ezek közül a középső, a „The Cat From Hell” című volt az, amelyet korábban egy magazinban, majd egyéb válogatás-kötetekben publikáltak. Bár a három történet közül talán éppen ez a macskás remek a leggyengébb, mindenképpen érdemes vetni rá egy pillantást, mert igen szórakoztató mű, amiben nem kisebb nevek játszanak, mint például Christian Slater, Steve Buscemi vagy Julianne Moore.

Az Éjjeli műszakban egy textilgyár munkásainak viszontagságait követhetjük nyomon, ahogyan az üzemben eluralkodó patkányinvázió ellen küzdenek. Jól működő átírásai (pl. Brad Dourif által játszott figura, aki a novellában nem szerepelt) ellenére is mellőzött darab, aminek oka leginkább a készítők által „megálmodott” fantáziátlan befejezés. Creature feature rajongóknak minden gyengesége ellenére is ajánlott darab.

 

Stephen King egyik legjobb, szépirodalmi igénnyel megírt regényében az író Paul Sheldon az isten háta mögött autóbalesetet szenved egy hóviharban. Szerencséjére (vagy szerencsétlenségére) megmenti Annie „Én vagyok a legnagyobb rajongója” Wilkes, aki szakképzett nővérként el is látja komoly sérüléseit. Paulnak mindkét lába eltört, így Annie házának rabjává válik, míg meg nem gyógyul. Idővel azonban kiderül, hogy első számú rajongója nem akarja, hogy elmenjen… A regényt 1990-ben dolgozták fel James Caan és Kathy Bates főszereplésével. Utóbbi életének talán legnagyobb alakítását nyújtotta, és ennek a filmnek köszönhetően vált a horror zsáner kedvelt szubrettjévé. Annie Wilkes megformálása minden idők egyik talán leginkább megérdemel Oscar-díját hozta el a színésznőnek.

misery

 

Stephen King egyik sokat alkalmazott témája a fiatalabb gyerekeket bántalmazó, sértegető idősebb suhancok bemutatása, és ezúttal nem riadt vissza attól, hogy a mi valóságunkon túli szálakat is fűzzön ebbe a cselekménysorba. A novellájából Tom McLoughlin direktor igyekezett valami olyat alkotni, ami értékelhető, mindezt egy tévéfilm keretein belül. Nagyon nem sikerült túljutni a határokon és ebben a manőverben Lawrence Konner szkriptíró is vastagon benne van, mert nehezen hihető, hogy egyetlen élő ember képes lett volna összehozni ezt az unalmas, oda nem illő dolgokkal teletűzdelt förmedvényt.

A fűnyíró ember című film olyannyira nem tekinthető adaptációnak (ugyanis semmi köze az eredeti sztorihoz), hogy King sikeresen perelte a készítőket, hogy eltávolítsák nevét a stáblistából. Alapvetően a CGI tetemes fejlődését és népszerűségét használta ki, hogy egy cyberpunkos hangulatú virtuális valóságra hajazó világot jelenítsen meg, de még saját korában is középszerűnek számított. Jeff Fahey és Pierce Brosnan a főszerepekben nem rosszak, de bármi is volt a maga korában, ma már csak egy silány B-film A fűnyíró ember.

Minisorozatként, kizárólag a televíziót célozva, két epizódban ismerhettük meg a történetet Jimmy Smits és Marg Helgenberger főszereplésével, akik azóta is leginkább sorozatokban domborítanak. A feldolgozás erényeként tekinthetünk arra, hogy ragaszkodik a regény cselekményéhez (kisebb változtatások természetesen így is akadnak), de nem feltétlenül jelent ez magasabb minőséget, mintha nem tenné. A színészi játék hitvány, de aki járatos az alacsony költségvetésű tévéfilmet világában, nagyot nem fog csalódni, mert a maga platformján korrekt darabról van szó.

Egy nagyon korrekt horrorról van szó, az egyik leginkább alulértékelt King-adaptációról, ami ugyan itt-ott a már megszokott módon eltér az alapanyagtól, ezt viszont nagyon stílusosan teszi, és még a keményvonalas rajongók sem találhatnak benne túl sok kivetnivalót. Az egyik legfontosabb, hogy a két főszereplőt, Starkot és Thadet ugyanaz a színész, Timothy Hutton játszotta, aki bravúrosan oldotta meg a feladatot. Romero a rendezői székben remek munkát végzett, a film bővelkedik az ijesztő jelenetekben, egyszer-kétszer a gore faktor is nagyon odatesz (főleg Stark sminkje a film fináléjában) a zenék pedig egyszerűen csodálatosak, tökéletesen megteremtik a misztikus, hátborzongató hangulatot.

A Hasznos holmik egy olyan King-feldolgozás, ami a maga idejében nem sok figyelmet kapott, de az évek során közel került ahhoz, hogy a rajongók egyik kedvencévé váljon. Max Von Sydow és Ed Harris a főszerepekben kiváló alakítást nyújtanak, és már csak miattuk is érdemes megnézni!

 

king

 

kingA Végítélet című minisorozat forgatókönyvét King írta, így nem csoda, hogy meglehetősen könyvhű adaptáció született, csupán kisebb változtatásokkal, melyeket a tévés platform követelt meg. A rendezőt, Mick Garrist maga King választotta, a stúdió által ajánlott Brian de Palma helyett. Garrisszel együtt dolgoztak két évvel korábban az ezen a listán nem szereplő Sleepwalkers-en is már. A Végítélet az egyik legjobb munka a minisorozatos King-feldolgozások között.

 

A remény rabjait talán nem kell hosszan bemutatnom: minden idők egyik legjobb filmjeként van számontartva ma is, így egyértelműen az egyik legjobb King-filmként is megállja a helyét. Egy nem különösebben érdekes, rövidke novellából született Frank Darabont rendezésében. Kihagyhatatlan.

 king

 

A horrorfilmes Tom Holland rendezte minisorozat közepes minőségű, leginkább B kategóriásként emlegetett darab, aminek az oka elsősorban a színészi játék gyengesége. Sokunk számára mégis emlékezetes, hiszen az alapanyag King talán egyik legelgondolkodtatóbb fikciója.

 

 

A mángorló igazi horror-rajongóknak való darab: Robert Englunddal a főszerepben, Tobe Hooperrel a rendezői székben sokat várnánk tőle… de mindenki megnyugtatok, pont annyira parodisztikusan rossz film, amilyet várnánk, amikor megtudjuk, hogy egy eleven mosodai gépről szól a történet. Csak egy dolgot nem értünk: ehhez hogy készülhetett még két folytatás?

 

A Dolores című regény egyike King azon ritka műveinek, melyekben nem játszik szerepet a természetfeletti. Ez a történet valójában egy családi drámát mutat be, mely során egy idős asszonyt (Dolorest – a címszerepben Kathy Bates) két gyilkossággal vádolnak meg. Bates, Jennifer Jason Leigh és Christopher Plummer remek alakítást nyújtanak. A remény rabjai mellett talán ez a mű mutatja legjobban, hogy Stephen King a drámában is nem csupán otthonosan mozog, de maradandót tud alkotni.

A Sorvadj el! ellentmondásos King-adaptáció. Maga korának kritikái eszméletlenül lehúzták, a rajongók mégis a jobb adaptációk között tartják számon: egyszerűen mert végtelenül szórakoztató darab. Kritikái között szerepel, hogy a történet által felvetett morális kérdéseken jóformán átsiklik, és a hangsúlyt a testhorrorra és a (egyébként remekül sikerült) maszkokra helyezi.

A holtsáv című regény egyik szereplőjét, az erőszakos újságírót, Dees-t King kiemelte a történetből és tovább gondolta sorsát, amiből megszületett Az éjszakai denevér című novella, melyet később a The Night Flier című filmben adaptáltak. Bár vannak jó pillanatai, egyedül Miguel Ferrer játékát érdemes kiemelni pozitívumként.

Már az 1980-as Kubrick-féle adaptációnál is megemlítettük, hogy King nem szerette azt a feldolgozást – ez, és a 3 évvel korábbi Végítélet-minisorozat sikere alapozta meg, hogy újfent Mick Garris rendezővel az oldalán elkészülhetett a Ragyogásból is egy háromrészes változat. A főszerepre nagyon nehezen találtak színészt, ugyanis sokan féltek Jack Nicholson ikonikus alakítása után elvállalni, de csupán négy nappal a forgatás kezdete előtt Steven Weber elvállalta. A Ragyogás fogadtatása meglehetősen vegyes: korában többnyire méltatták a könyvhűsége és a gondosan megírt forgatókönyvnek köszönhetően, de annyira rosszul öregedett, és annyira meglátszik rajta az alacsonyabb költségvetés, hogy mára a legrosszabb King-adaptációk között tartják számon.

king

A Trucks ugyanabból a novellából készült, mint a Maximális túlhajtás, ezúttal tévés platformon.  Az „annyira rossz, hogy már jó” kategória, rengeteget lehet nevetni komikusabbnál komikusabb jelenetein.

 

 

Ismét egy tévéfilm, ismét Mick Garris rendezésében, amiből már sejthetjük, hogy egy jobb darabról van szó. Két történetet dolgoz össze a cselekmény: King Csattogó fogsor című novelláját és Clive Barker The Body Politic című írását. Szórakoztató darab, de nem kell komolyan venni, ennél többet senki ne várjon tőle.

 

kingAz eminens egy King drámai munkái közül, melyben a természetfeletti nem kap szerepet. A Bryan Singer rendezésében elkészült film elsősorban Ian McKellen és az idejekorán elhunyt Brad Renfro színészi alakításainak köszönhetően lett emlékezetes darab (ők számos díjat is bezsebeltek a filmmel), a kritikák elsősorban a téma feldolgozásával kapcsolatos hiányosságokat emlegették.

 

Frank Darabont rendezte a legsikeresebb King-adaptációkat, ezt a tényt nehéz vitatni. A remény rabjai, a Halálsoron és A köd egyértelműen jelzik, hogy mennyire egy hullámhosszon vannak Kinggel. A Halálsoron csodálatos film, ami a maga 3 óránál is hosszabb játékidejével, fantasztikus színészeivel érzelmi hullámvasútra taszítja a nézőt, de nem mondhatunk mást: megéri.

king

kingAz Atlantisz gyermekei vegyes fogadtatású film: elismerendő, hogy kiváló színészi játék jellemzi (az egyik főszerepben Anthony Hopkins), ám a történetvezetése szegényes, a nézőben hiányérzetet hagy. Mégis – ahogyan King legtöbb gyerekkorral foglalkozó sztorija – megindító érzelmi utazás, és talán sokkal jobban működne, ha a természetfeletti szál még annyira sem szerepelne, amennyire.

Stephen King első regényéből, a Carrie-ből négy film is készült, így akár franchise-nak is tekinthetjük. Ezek közül a harmadik volt ez a 2002-es tévéfilm (a ’99-es verzió /The Rage: Carrie 2/ nem szerepel listánkon), ami alacsony költségvetésének megfelelően igen gyenge produkció, melynek elkészültében King sem vett részt.

king Az Anthony Michael Hall főszereplésével készült Holtsáv című sorozat hat évadot is megért, azonban csekély sikere és magas költségei miatt befejezés nélkül maradt. A későbbiekben szó volt róla, hogy a Syfy felkarolja a produkciót, és elkészíti az utolsó, hetedik évadot, azonban erre soha nem került sor.

Az Álomcsapda blockbusternek készült, de nem lett az. A-kategóriás színészekkel (pl. Morgan Freeman, Timothy Olyphant stb.) feltöltött stábja megpróbálta megidézni az Állj mellém! nosztalgiafaktorát némi titokzatos erővel megspékelve. Csupa negatív kritikája ellenére is jól teljesített pénzügyileg, és mi is a jobb adaptációk köz soroljuk.

 

kingStílusos, de kissé sekélyes thriller Johnny Deppel a főszerepben. Kisebb-nagyobb logikai bukfenceit elnézzük neki, mert egészen jó feldolgozás, amit Depp játéka miatt is érdemes megnézni.

 

 

A golyó egy a legsötétebb hangulatú King írásai közül, melyben a drámára kerül a fő hangsúly, a horror inkább ízelítőként van jelen. Mick Garris rendezését ezúttal sem kritizálhatjuk, de David Arquette színészi teljesítménye és a gyenge vizuális megjelenítés sajnos eléggé elrontja az élményt.

 

Jócskán elnyújtott játékidővel, minisorozatos formában (két részben) készítették el az 1979-es A gonosz háza címet kapott film remake-jét. Mindkét műnek megvannak a maga hibái és előnyei, aki a történetet szerette, annak mindkettő egyformán tetszhet, mert a Borzalmak városa is megállja a helyét a maga reális és nyomasztó tónusával.

Ismét egy Mick Garris-rendezés, és ha a listát eddig olvastad, már tudod, hogy az ő King-adaptációit szeretjük. A Sivatagi rémálom igazi bűnös élvezet, Ron Pearlman egyik talán legemlékezetesebb alakításával – nem mellesleg egészen korrekt adaptációja a Rémület a sivatagban című regénynek.

 

A nyolc részes minisorozat Stephen King Rémálmok és lidércek című novelláskötetének darabjait dolgozza fel. Egy-egy epizód 55 perces hosszúságú, amivel eléggé mellé lőttek, ezek a rövidke történetek nem indokolnak ilyen játékidőt.  Egyes részek kiemelkedően jól sikerültek, mások gyengécskék – de összességében elmondhatjuk, hogy jól sikerült adaptációk.

 

Az 1408 megosztó film, vannak, akik a legjobb King-filmek közé sorolják, mások utálják minden percét. Az adaptálás szempontjából ritkán szerencsés egy rövidke novellát kétórában filmre vinni, és John Cusack sem az a színészóriás, akinek az alakítása el tudná vinni a hátán – ezt a készítők is érezhették, mert szinte mindent a speciális effektekre bíztak. Bőr alá kúszó ijesztegetésével, fantáziánkat megdolgoztató cselekményével mindenképpen a jobb horrorfilmek közé sorolandó hibái ellenére is.

Listánk harmadik, egyben (egyelőre) utolsó Frank Darabont-rendezése a 2007-es A köd. Marcia Gay Harden, Thomas Jane és Toby Jones a főszereplők ebben az alapvetően drámai műben, ami a végére átalakul darálós szörnyfilmmé – egyben pedig az egyik legjobb King művén alapuló horrorfilmmé. Bő két órányi horror, dráma és misztérium, nagyon jó arányban kikeverve.

 

Ezúttal egy kisebb költségvetésből építkező televízióra szánt változatot hozott tető alá Donald P. Borchers (író-rendező), de az utóbbi folytatások színvonala és az unalomfaktor változatlan maradt.

 

A coloradói kölyök című krimin alapuló sorozat öt éven át futott a Syfy gondozásában, legfőbb erénye Emily Rose kiváló játéka a főszerepben.

 

 

A Dolan’s Cadillac King egyik olyan novellája, amit igen nehéz filmre vinni, de értékeljük, hogy megpróbálták. A Dolan és a Cadillac nem rossz film, de mint adaptáció, nem a legsikerültebb, nagyon keveset ad vissza a történetből.

 

Egy újabb King-minisorozat Mick Garris rendezésében, amit ezúttal csak azoknak ajánlanánk, akik a könyvet nem olvasták. Nem azért, mert annyira rossz adaptáció volna – bár a casting egyenesen pocsék, minden fontosabb szereplő életkorát megváltoztatták -, hanem az idegesítő változtatások miatt, amik nekik nem fognak feltűnni. A készítők láthatóan nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy megvalósítsák a regény hangulatát, ez mindenképpen pirospont!

bag of bones stephen king movie

A mindmáig utolsó Carrie-film, a franchise negyedik része az 1976-os eredetihez nyúlik vissza, és update-eli azt. Korunk szellemében a történetet egy felszólalásként tárja elénk a kiközösítés, a bullying ellen, és teszi azt igen hatásosan. Chloe Moretz és Julianne Moore fantasztikusan alakítottak, nem tudnánk választani a ’76-os és az új verzió között, mindkettő remek a maga nemében.

king

Kevés az olyan King-adaptáció, ami sci-fi besorolást kap, de A búra alatt ilyen. Számos változtatással élt a regény történetéhez képest, de ezt még maga King is elnézte neki, és „nagyon jónak” nevezte a sorozatot, ami 3 évadon keresztül mesélte el nekünk Chester’s Mill történetét. Bár az első évad sokkal erősebb volt, mint folytatásai, A búra alatt kritikái alapvetően pozitívak voltak mindvégig.

 

kingGyenge közepes thriller Joan Allen és Anthony LaPaglia főszerepelésével, melyben a feleség 25 év házasságot követően felfedezi, hogy férje egy sorozatgyilkos. Kiváló novella volt, az adaptáció rémesen tévéfilmes, középszerű minőség.

 

 

A Blumhouse gyorsan feledésbe merült filmjében a Nagyi című novella felturbózott változatát tekinthetjük meg. Kameraedzett, ismerős arcokat láthatunk a castingban, így ebben a vonatkozásban nem gyengélkedik a Mercy, de a végeredmény sajnos ismét igencsak közepes.

 

 

big driverA Big Driver még az utóbbi évek King-adaptáció dömpingje kezdetén született, és hiába a tévés közeg, egészen jól sikerült feldolgozása a novellának. Nemigen írták át a történetet – szokatlan módon inkább elvettek belőle valamennyit -, a cselekmény, a hangulat is hozza a King által írottakat.

 

Az eredetileg nagyszabásúnak tervezett adaptáció (Eli Roth rendezésében) végül egy jóval szerényebb produkcióvá nőtte ki magát, amit így végül Tod Williams valósíthatott meg. A főbb szerepekben John Cusack és Samuel L. Jackson láthatók, de nehézkesen viszik el hátukon ezt a zombiapokalipszis-történetet, ami így se nem látványos, se nem izgalmas, se nem jó.

 

A Hulu nyolc részes sorozata az azonos című regényből J.J. Abrams producerelésében látott napvilágot, James Franco főszereplésével. E két tényből is láthatjuk, hogy nagyszabású műről van szó, de sajnos a sorozat lendülete az évad közepén alábbhagyott, hiába próbáltak újabb és újabb fordulatokat belemesélni, kissé érdektelenné vált.

 

A ködből készült tíz részes minisorozatot már Frank Darabont filmje után elkezdték tervezgetni. A Spike gondozásában végül csak egy évadot ért meg, a remek atmoszférával, azonban gyengécske történetvezetéssel, gyenge átírásokkal dolgozó sorozatot az alacsony nézettségi adatai miatt elkaszálták.

 

 

Az utóbbi évek egyik közönségkedven King-sorozata lett a Mr. Mercedes, ami ez idáig 3 évadot ért meg (sajnos nincsenek információink a lehetséges folytatásról). Brendan Gleeson nagyon jó választás volt Hodges szerepére, és itt láthattuk először Holly Gibney karakterét is, aki később A kívülálló című sorozat egyik főszereplőjeként tűnik majd fel (bár egy másik színésznő alakításában).

king

Nehéz ezzel a filmmel kapcsolatban pár mondatra szorítkozni, így csak annyira térünk ki: A Setét Torony-könyvek rajongói évtizedeket kellett, hogy várjanak egy filmadaptációra, és… hát ezt kapták. Egy a történetet felvizező, blockbustert. Hogy dicsérjek is, Idris Elba meglepően karizmatikus Roland lett (azok szemében, akik a könyveket nem olvasták).

 

1922 stephen king netflix

A Thomas Jane főszereplésével készült 1922 az utóbbi évek egyik legjobban sikerült, legsötétebb feldolgozása, ami a legtöbb filmadaptációval ellentétben kiválóan hozza létre a „kinges” atmoszférát, ráadásul nem is nagyon írták át a novellát, mégis kijött belőle egy egész estés film cselekménye.

 

 

A méltán híres 1990-es verzió (Tim Curry felejthetetlen bohócával) után valami nagyot kellett letennie az asztalra annak, aki az AZ adaptálására adja a fejét. Két részes mozifilmként készült végül el, melynek első fejezetében csak a gyerekkori történetet láthatjuk – a felnőttkori élményekre még két évet várnunk kellett. A gyerekszínészek teljesítménye meglepően magas színvonalú volt, de a filmet elsősorban Bill Skarsgard egészen új megközelítéssel létrehozott bohócalakja tette emlékezetes darabbá. Szórakoztató és vállalható remake lett, ami bizonyosan gyarapította a fiatal King-rajongók számát is.

 

Gerald's GameMike Flanagan neve egyet jelent a minőségi horrorral, és ez így van a Bilincsben című darab esetében is. Kiválóan felépített szerkezettel rendelkezik, és annak ellenére, hogy mindvégig egyetlen szobában zajlik a cselekmény, egy percre sem válik unalmassá. Kifejezetten szórakoztató, színvonalas eszköztárat felvonultató horror-thriller.

 

Kedvencek temetője (2019)Tisztességesen, hatásvadászat nélkül elkészített remake a Kedvencek temetője, ami a történeten eszközölt változtatásait is kiválóan emeli be a modern interpretációba.

 

stephen king it az chapter 2 Bill SkarsgårdAz első rész minőségétől egy hajszálnyival gyengébb a második etap, de a roppant nehezen megfilmesíthető befejezés miatt még így is tisztességes az összkép. Hangulatában az első rész atmoszféráját hozza, és ugyan néhány kifejezetten ijesztő jelenettel is találkozhatunk, de összességében a coming of age dráma jelleg dominál. A befejezés szentimentálisra sikeredett, ugyanakkor nagyszerű üzenetet közvetít.

 

A magas fűbenIsmét egy rövidke novella 100 perces filmmé nyújtva: a végeredmény sajnos elmarad a megelőző időszakban megszokott King-adaptációk nívójától. Örülünk, hogy elkészült, de lehetett volna ezt jobban is.

 

 

Álom doktorMike Flanagan minden egyes munkája élményszámba megy, ez a kijelentés pedig hatványozottan igaz, ha Stephen King alapanyagból dolgozik. Nem egy hibátlan alkotás, viszont Flanagan mindent kihozott, amit King közepesnek mondható regényéből csak tudott, sőt még annál is többet. Az Álom doktor mindenképpen 2019 egyik horrorfilmes fénypontja.

 

A kívülállóEgy újabb izgalmas minisorozat látott napvilágot, és bár a szerző már túljutott zenitjén, és A kívülálló korántsem tartozik a legjobb regényei közé, nagyon hálás alapanyagot szolgáltatott a filmes feldolgozásához, melyhez a sorozat jóformán teljesen hű maradt. A történet mozgóképes változatban is remekül működik: izgalmas, rejtélyes és durva, ráadásul a horror mezsgyéjét többször is átlépik az explicit tartalommal.

 

2020 legnagyobb közéleti eseménye a pandémiás helyzet kialakulása volt, és már a kezdetektől elkezdtek King ’78-as regényével példálózni, és az év végére meg is érkezett az új, tízrészes minisorozat, amit nagyon sokan vártak. Sajnos hiába a kitolt játékidő, és az abszolút A-listás színészek, a végeredmény unalmas és roppant gyenge.

 

 

 

Itt tartunk hát eddig, lassan 2021 közepén. De a közeljövőben sem maradunk King-adaptációk nélkül, lássunk egy felsorolást a tervezett művekről!

 

Lisey’s Story (2021) – Az eredetileg 2020-ra tervezett sorozatot idén nyárra várjuk, a főszerepben Julianne Moore-t láthatjuk majd.

king

Chapelwaite – A tízrészesre tervezett sorozat egy újabb Jerusalem’s Lot-feldolgozás lesz, Adrian Brody-val a főszerepben. Dátumunk még nincs.

Firestater – A tűzgyújtó legújabb adaptációjával kapcsolatban a Blumhousenál 2017 óta folynak szervezések, a legutolsó hírek szerint Zac Efron is csatlakozott a stábhoz tavaly ősszel – sokkal többet azonban egyelőre nem tudni a produkcióról.

The Talisman – Sokunk álma válhat valóra, ha A talizmánt filmre viszik. Minden esélyünk megvan rá, hogy kiváló darab szülessen: Steven Spielberg és a Stranger Things alkotói, Matt és Ross Duffer fogják tető alá hozni a Netflixes sorozatot.

The Institute – Sajnos mindmáig csak annyi információnk áll rendelkezésre, hogy minisorozatként tervezik megvalósítani.

Elevation – Jack Bender – aki korábban dolgozott a Mr. Mercedesen. A búra alatton, A kívülállón, és az imént említett The Institute-on is – imádta ezt a rövid regényt, és alig várja, hogy elkészíthesse a filmet belőle.

Pet Sematary prequel – A mindeddig címmel sem rendelkező Kedvencek temetője előzménysztoriról vajmi keveset tudunk, csupán Lorenzo di Bonaventura személyét jelentették be producerként, valamint Jeff Buhler közreműködését (aki a 2019-es remake-en is dolgozott.)

The Running Man – Mint említettük, a Schwarzenegger főszereplésével készült mű nem is igazán tekinthető a regény adaptációjának, így nem csoda hát, hogy Edgar Wright (Shaun of the Dead) bejelentette, készül az ő verziója, ami sokkal hűbb lesz az eredeti alapanyaghoz.

The Ten O’Clock People – 2021 februárjában jelentették be a Bosch készítői, mint egy jövőbeni munkájukat.

The Girl Who Loved Tom Gordon – Mozifilmként izgulhatjuk majd végig Lynn Ramsay rendezésében ezt az erdei horrort, de sajnos semmilyen dátumot nem tudunk még hozzátársítani.

The Long Walk – A hosszú menetelés munkálatai a COVID-19 miatt megtorpantak, de 2020 novemberében a készítők megnyugtatták a közönséget, hogy haladnak.

Revelations – A kevésbé ismert, The Revelations of ’Becka Paulson című novellán alapuló művet tavaly nyáron jelentették be.

Mr. Harrigan’s Phone – A nálunk egészen frissen megjelent, Minél véresebb című novelláskötet egyik darabjából Ryan Murphy és Jason Blum fog adaptációt készíteni.

Throttle – A filmről 2020 tavaszán jelentek meg az első hírek, alapját a Joe Hillel közösen írt Teljes Gázzal című novella adja.

Overlook – A Ragyogás és az Álom doktor sikereit követően tízrészes minisorozatot tervez J. J. Abrams és az HBO Max, melynek története a Panoráma Hotel lakói körül fog zajlani.

Salem’s Lot – Az újabb filmben Gary Dauberman fog közreműködni, aki az AZ két részének írója is volt.

Carrie – A Carrie először fog tévés feldolgozást kapni a tervek szerint, de sajnos 2019. decembere óta nincs frissebb hír róla.

The Dark Half – Alex Ross Perry (Her Smell) úgy vélte, tenne egy próbát Romero filmjének újrázására.

Rest Stop – Szintén Perry kezei között készülne el.

From a Buick 8 – Szintén 2019-es hír, hogy Thomas Jane elvállalta a főszerepet, frissebbet sajnos nem tudunk a produkcióról.

Sleeping Beauties – A csipkerózsikákból tervezett sorozathoz egyelőre egy pilot epizódot rendelt az AMC.

Mile 81 – A 2019. februárjában bejelentett munkákról azóta sem szól a fáma.

Joyland – Már három év is eltelt azóta, hogy berendelték a pilot epizódot, de nincs új információnk.

The Boogeyman – A bejelentést még a 20th Century Fox idejében tették, amit azóta felvásárolt a Disney, így nem tudni, mi a helyzet a tervekkel.

The Tommyknockers – James Wan bejelentkezett producerként A rémkoppantók filmhez, de sajnos 2018 óta nincs új hír.

The Gingerbread Girl – A Craig R. Baxley rendezésében beígért műről szintén 3 éve nem jelent meg semmi.

The Jaunt – A legfrissebb bejelentést hagytam a végére: a The Jaunt-ról a Fear The Walking Dead társalkotója, Dave Erickson állapodott meg az MRC Television-nel, hogy sorozat készülhessen a műből. Ahogyan minden King-adaptációt, ezt is kíváncsian várjuk!

 

 

Blissenobiarella

 

 

 

 

 

 

2 Comments on "Összegyűjtöttük: Stephen King adaptációk a kezdetektől máig!"

  1. Klassz gyűjtés, de a “Rose Red” (A rózsa vére) 2002-ből kimaradt.

    • Blissenobiarella | 2021-05-12 at 08:56 | Reply

      A cikk felvezetőjében is olvashattad: A listán nem szerepelnek azok a filmek/sorozatok, melyeknél King ugyan íróként/forgatókönyvíróként közreműködött, de nem adaptációk (pl. A rózsa vére).

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.