Dorothy Mills (2008) (Dorothy)
A Dorothy Mills egy francia-ír kooprodukcióban készült film, melynek központi témája a többszörös személyiség. Ezt az igen ritka kórképet sokszor jelenítik meg filmekben, hiszen annak különlegessége igen izgalmas, sokakat érdeklő kontextust adhat a történetnek. Horrorfilmekben is gyakran találkozhatunk vele, hiszen nem szab határt a karakternek, utat enged a fantáziának. Az utóbbi évek legismertebb ilyen tematikájú filmje a Széttörve volt, de a nagy horrorklasszikus, Alfred Hitchcock Psychója ezen a betegségen alapult.
Underground műfaj lett klubokat, beszélgetéseket tartani az irodalom és a filmek körében, és még ritkábban fordul elő, hogy ezek a horror témájával foglalkozzanak. Ennek legvalószínűbb oka az a szkepticizmus, ami a várható résztvevők számát illeti, az 
gy gyönyörű szőkeség kibújik köntöséből, belép a zuhanyba, és elindítja a vízsugarat. Elhúzza a zuhanyfüggönyt, a víz csobog, szappanozza magát és mosolyog. Hirtelen a válla felett egy sötét árnyat pillantunk meg a függöny túloldalán. Közeledik. A függönyt elhúzzák, és idős nőt idéző sötét árny egy henteskést szorongat. A penge lesújt, újra és újra. A felhangzó zene csikorgó hangjai egybehangzanak az áldozat sikolyaival. Kiömlő vére örvénylik a lefolyó körül.
A Serial Chillers januárban Peter Sutcliffe, a yorkshire-i hasfelmetsző tetteit bemutató filmeket sorakoztat fel. Ha az eddigi két mű esetében azt róttam fel, hogy Sutcliffe tetteit csak ürügyként használták fel ahhoz, hogy egy rendőri drámát mutathasson be; a 2011-es Peter kárpótol minket. Ebben a filmben kizárólag Peter Sutcliffe „drámájával” foglalkozunk.
Mai történetünk elsőre úgy tűnhet, kilóg az oldal profiljából, hiszen a McMartin-ügyet feldolgozó film se nem horror, de még csak thriller sem. Leginkább találó kategória talán a tárgyalótermi dráma volna, és a maga nemében egészen kiváló alkotás.
Sokadszorra puffogtatjuk el idén ezt a mondatot, hogy az év leginkább várt horrorjáról lesz szó. Így volt ez az 
Alighanem igen nehéz lehetett az elmúlt évtized során olyan emberrel találkozni itt Európa közepén, akinek ne lenne fogalma arról, ki is az a Natascha Kampusch. Egy fiatal, ma is mindössze 30 éves osztrák nőről van szó, akit tízéves korában, 1998-ban egy idegen férfi elrabolt az utcán, és mintegy nyolc éven át fogságban tartotta. Natascha nemcsak, hogy túlélte, de meg is szökött rabságából.