MindGamers (2015)
2017 januárjában 1000 szerencsés moziba járó egy érdekes kísérletben vehetett részt: Andrew Goth rendező osztrák, amerikai koprodukcióban készült sci-fijének vetítésén egy speciális fejpántot viselve szimultán monitorozták mindannyiuk kognitív funkcióit és töltötték fel azt a világhálóra. Az igen rendhagyó médiakampány keretében még egy online szabadulós szobát is létre hoztak Mission: Unlock Enoch (Küldetés: Szabadítsd ki Enoch-ot) címmel, hogy a kognitív kapcsolódást, technológia és vallás kapcsolatát, etikát és még sok más, hasonlóan ingoványos témát boncolgató science-fiction mozit népszerűsítsék. Az erőfeszítések ellenére a MindGamers igen erős visszautasításba ütközött a célközönség részéről. Adódik a kérdés, vajon jogosan-e? (more…)
Az ausztráloktól láttunk már jó néhány ötletes és kiváló alkotást. Ezért gondoltam, hogy körülnézek a vizeiken, hátha régebbi darabot is sikerül találnom, amelyről esetleg még nem készült kritika. Így bukkantam rá a Halálos nyugalomra, mely nem akármilyen szereplőket vonultat fel. Egy kellemesen hátborzongató utazásra invitállak benneteket az óceánra.
Paul W.S. Anderson nevét a legtöbben a többé-kevésbé emészthető Resident Evil filmekkel kötik össze, holott valljuk be őszintén, a Pandorum is egy ezeknél jobb darab volt, ám amit sokak nem tudnak – még a Pandorum is kvázi nyúlás. Mert ahonnan minden indult, az bizony a ’97-es Halálhajó, ami a korszak egy fontos darabja. Laurence Fishburne és Sam Neill a főbb szereplők, akik remekül alakítják a nekik kiadott karaktert, de erről később.
