Fantomatika #1 (2017)

A Stanislaw Lem írásaiban felbukkanó fantomatika egy holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent, egyfajta virtuális teret. Nem mellesleg pedig a két, szoros barátságos ápoló erdélyi képzőművész, Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás szerzőpáros által, 2016-ban Kézdivásárhelyen alapított kiadójának neve, és egyben a most szeptember startoló, helyi alkotók által jegyzett tudományos-fantasztikus jellegű történeteket közlő képregény-havilapjuk címe.

Az első lapszámban megjelenő történet – mely még öt részen keresztül folytatódik – egy Bereg nevű székely legényről szól, aki bár eszes, de nem igazán találja helyét a hétköznapokban. Egyszer aztán az iskolával a többi, 18. életévét betöltött társaival együtt egy hihetetlen felfedezés birtokába jut, amelyet aztán kihasznál, és a vágyai a csillagokba juttatják…

Maga a képregény egy 40 oldalas, A4-es – tehát a standard comic-mérettől jóval nagyobb – formátumban készült kiadvány, melynek tetszetős sci-fi borítóján kívül, tapintásbarát, fényes felülete az, ami már olvasás előtt szimpátiát válthat ki belőlünk. Belelapozva aztán hamar rájöhetünk, hogy az amerikai képregényes koncepcióktól (hagyományoktól?) eltérően, itt a vizualitás 100%-ban hand made, vagyis minden kézzel készült. Sárosi Mátyás a sztori folyamán többféle technikát használ – úgymint ceruza, vízfesték, zsírkréta, grafit, tus -, és a kidolgozottságból látszik, hogy nem kevés energiát fektetett beléjük. Nekem mondjuk az elején kissé szoknom kellett ez egyik stílusból a másikba való, panelról-panelra történő átmenetet, de tagadhatatlan, hogy az így keletkezett – kissé hülyén hangzó – szó szerint „kézműves” rajzok valódi, képzőművészeti értéket képviselnek.

A Szabó Kriszta által felvázolt történetbe annyira még nem tudtam még belekapaszkodni, ugyanis még bőven az elején járunk, egyfajta intróként funkcionálhat. Ami eddig történt, az már-már egy népmesei motívum (helyét nem találó, ámde eszes és ügyes szegény srác) találkozása a tudományos-fantasztikus lehetőségekkel – hétköznapi szituációk, és egyfajta alternatív világkép bemutatása.

Persze azért akadnak benne hibák, vagy mondjam úgy: hiányosságok. Bár a panelok elrendezésével sincs semmi különösebb bajom, és a betűtípus is egészen tetszetősre, olvashatóra sikerült, néha a szereplőket az elején, egy-egy képkocka elejéig össze lehet téveszteni. De ami még ennél is lényegesebb, az a kontinuitás hiányossága. Vagyis egynéhány helyen hiányzik, hogy akkor most milyen napszak vagy időpont van, hány óra vagy nap telt el a legutóbbi események óta, mert ezt az történtek tükréből nem tudhatjuk; engem ez a kissé hanyagul egymásra dobált életképekre emlékeztet.

Mindent összevetve azonban elmondhatjuk, hogy a FANTOMATIKA egy egészen friss és üde, újdonságként ható, a képzőművészetet mint olyat, szem előtt tartó kezdeményezés – főleg mivel ilyesmi egyáltalán nem volt ezelőtt Erdélyben. Tehát sok sikert kívánunk az alkotóknak, és várjuk a következő számot!

 

Bővebb információ: http://fantomatika.com/hu

Facebook: https://www.facebook.com/Fantomatika/

Képregény-rendelés: ITT és ITT

 

eyescream

Be the first to comment on "Fantomatika #1 (2017)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.