Komor Zoltán – Kaparós punci és mellbimbós kólaautomata (2020)
A bizarro fiction műfaj hazai képviselője, Komor Zoltán aztán nem lacafacázik. Alig fél évvel a hungaro-bizarro jegyében készült NERekció nevű, (bel)politikai, történelmi, valamint irodalmi szereplőket felvonultató, jellemzően aktuális politikai/társadalmi események által ihletett szatírákat és weird történeteket tartalmazó kötete után egy újabb gyűjteménnyel jelentkezett. Az ingyenesen hozzáférhető kötetében ezúttal 33 történet kapott helyet közel 130 oldalon, amelyeket az utóbbi két-három év terméséből szemezgetve gyűjtött össze nekünk. (more…)
A 
Hirtelen meg sem tudom mondani, hány évet kellett várni a trve trash-rajongóknak a 
Sokan félnek a liftezéstől, vagy legalábbis fenntartásokkal kezelik a szituációt. Nem csoda: a szűk, ablaktalan tér önmagában is félelmetesnek hat, lelki szemeink előtt könnyen játszódhatnak le beszorulást, lezuhanást ábrázoló jelenetek, s ehhez még csak klausztrofóbiásnak sem kell lennünk. Az 1983-as, holland The Lift (De Lift) című filmben megelevenedik a legtöbb ember rémálma: egy megátalkodott felvonó önálló életre kel és sorra szedi áldozatait. 
Habár a húsvét (legalábbis piciny hazánkban) a sonkaevés, a locsolkodás és a csokinyuszik érkezésének az időszaka, természetesen a horror műfaja sem kerülhette el az erős keresztény illetve pogány gyökerekkel rendelkező ünnep tematikáját. Ennek ellenére, érdekes módon, szemben a többi nagy ünneppel, mint a karácsony vagy Mindenszentek éjjele, ebben a témakörben nem nagyon sikerült maradandót alkotni. A legtöbb húsvéti horror egy kaptafára készül: általában egy nyuszi vagy egy nyuszi jelmezbe bújt pszichopata kezdi el lemészárolni az éppen arra tévedt tinédzsereket. Nincs ez másként a The Night Before Easter című alkotással sem, mely sajnos az ünnep elteltével valószínűleg senkinek sem fog megragadni az emlékezetében. 
A 
Szeretjük a zs-kategóriás horrorfilmeket? Persze, hogy szeretjük! És a motorokat? Naná! E két komponenst összegyúrva, az itthon kevésbé ismert brit rendező, Dirk Campbell álmodott egy nagyot, és 1990-ben leforgatta az I Bought a Vampire Motorcycle című, alacsony költségvetésű horror-komédiát. Annyi bizonyos, hogy a filmtörténelem során senkinek, vagy legalábbis csak keveseknek jutott eszébe kombinálni a vasparipákon száguldozó kemény csávókat a vámpírokkal, így egy valódi különlegesség tárul a közönség szeme elé. A mozi sajnos sem magyar szinkronnal, sem magyar felirattal nem jelent meg, ezért csakis angol nyelvtudás birtokában lévő ínyencek számára fogyasztható! 
A sorozatgyilkosokra többnyire haláluk után, de néha már életükben is szörnyű sors vár: a tehetségtelen rendezők hullarablókat megszégyenítő munkamorállal gyalázzák meg a történetüket. Nincs ez másként a legnagyobb magyar sorozatgyilkos, Kiss Béla esetében sem, akiből ez a 2013-as német celluloidlepra egy időutazó és/vagy halhatatlan szellemvámpír slashergonoszt csinál. 
A bizarro fiction zsánere ott található, ahol a magasirodalmi abszurd szürrealizmus és a mélytrash kakipornó metszi egymást a nem-euklidészi térben. A Katapult Kortárs Alkotói Oldal segítségével mostanában Magyarországon is egyre több olvasóhoz jutnak el a bizarro írások; legutóbbi projektjük például egy közel ötven oldalas fanzine, a Robotcigány.
Eredetileg egy modern és poszt-modern szövegeket tömörítő, vegyes műfajú lapnak indult, aztán találkozott a bizarro műfaj honi képviselőjével, Komor Zolival, és mondhatni (el)borult a terv. Megszületett a hangzatos Robotcigány, melynek nem titkolt célja, hogy káoszt és pusztulást hozzon a kortárs irodalmi életre; egyébként pedig szerinte nácikkal és seggekkel mindent könnyebb eladni. A nyolcvanas-kilencvenes évek garázs-tipográfiájával hódító fanzine főszerkesztőjét, és egyben önjelölt dizájnerét, Dajka Gábort faggattam.