Marvel Zombies: Resurrection (2019/2020)
A Marvel Zombies franchise elpusztíthatatlan. A mindenki által ismert, népszerű szuperhősök bezombulásának koncepcióját anno még 2005-ben kezdte el Robert Kirkman és Sean Phillips párosa, majd szinte évente következtek újabb és újabb folytatások, spin-offok és az ötletet meglovagoló, ámde egyre inkább erőtlen vadhajtások. Én a 2012-es Marvel Zombies Destroy! füzeteinél vesztettem el az érdeklődésemet iránta teljesen, és adtam fel – ekkor még ugyan hátra volt a Marvel Zombies Battleworld, illetve az Age of Ultron Vs Marvel Zombies. Sokáig nem is foglalkoztam vele, mígnem aztán 2019-ben Galactus holtteste hirtelen felbukkant az űrben, és nekem muszáj volt utánajárnom… (more…)
Bár már bőven akadtak előfutárok a Shock Waves (1977) vagy a Zombie Lake (1981) képében, igazából 2009 volt az az év, amikor a náci zombik a 
Imádom az iMDb által bedobott ajánlásokat. Mostani cikkem alanyát is valahol a Killer Pinata, a 
Fanatikus horror-rajongóként mindig mosolyt csal az arcomra, ha valamelyik ismert énekes vagy zenész tűnik fel egy-egy ilyen zsánerű produkcióban. Azt legtöbbször csak sejteni lehet, hogy csupán csak “véletlenül” keveredett oda vagy kifejezetten őt szánták bizonyos (mellék)karakterek szerepére, hogy ezzel is még több jegyet adjanak el a mozipénztáraknál? Vajon saját hírnevét akarja ezzel öregbíteni vagy egyszerűen csak rajongója a műfajnak, illetve egy-egy figurának? Egy szó, mint száz: megpróbáltuk összegyűjteni hogy a globális zeneipari kollektíva mely ismertebb szereplője tette már tiszteletét a horrorfilmek rémséges világában. 
Mint ahogy már azt a címe is sugallja, az ötvenes évek fiatal közönségének készült, kevésbé szofisztikált szörnyes produkciót láthatunk – egészen pontosan annak egyfajta modern rekonstrukcióját. Ha az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel viseltetünk e korszak iránt, és végignézzük az akkoriban készült mozikat átható jellegzetes (és persze főként komikusnak ható) szituációkat megidéző paródiát, egyből tudni fogjuk, hogyan is épült fel egy ilyen cheesy monster movie, amelyre a fiú szinte protokollból vitte el a kiválasztott leányzót, hogy a játékidő alatt másfajta, izgalmasabb dolgokat kezdjen vele. 
Ha jól számolom, már csaknem két év telt el horrorisztikus hangulatú muzikális rovatunk legutóbbi része óta, pedig aztán lenne mit bemutatnunk. Legfrissebb felhozatalunkban a klasszikus sorozatgyilkosokból (Ghostface, Mike Myers, Freddy Krueger, Jason Vorhees, Leatherface) összeálló alkalmi formáció mellett akadnak még démonok, zombik, elkárhozott lelkek, csúnya és gonosz földönkívüliek, kannibalizmusra hajlamos egyének, valamint előbukkan Stephen King Pennywise-ja. Mindenkinek rémületesen jó szórakozást kívánunk, így év végére! 
Az elmúlt esztendő sok mindennek nevezhető, de átlagosnak semmiképpen sem. Az életünk minden területére hatalmas bélyeget nyomó járvány természetesen a filmipart is erősen érintette, 2020 alapjaiban változtatta meg a következő évtized filmnézési szokásait. Az utóbbi években kiélesedő streaming kontra mozi vita fordulóponthoz érkezett, a háborúban főszerephez jutott a koronavírus.
Az év utolsó napjaiban végre egy olyan horror-antológiára sikerült bukkannom, amelyre már régóta vágytam – átlag felett szórakoztató és majdhogynem hibátlan gyűjteménye ez a különféle műfajú (szörnyes horror, egyetemi szatíra, home invasion, slasher, valamint dark fantasy) rövidfilmeknek. A Shrudder nevű streaming-szolgáltató eredeti tartalmaként gyártott produkció kerettörténetét Raven’s End nevű kisváros halottasháza adja, egészen pontosan a meghatározhatatlan korú temetkezési vállalkozó, aki szakmájához köthető különös és bizarr történeteket mesél az új alkalmazottnak. 
Tudvalevő, hogy 1995-ben már 
Az Utolsó Előtti Huszár