Serial Chillers XXXVII.: Jancsó Ladányi Piroska / Rubin Szilárd – Aprószentek (2012) (regény)
A világban számos sorozatgyilkos rohangál szabadon vagy éppen sínylődik börtönben, kedves olvasóink ezt már megszokhatták. Tengerentúliakat elég sokat ismerünk, és Magyarországon is akad belőlük néhány, még úgy is, hogy nem járunk élen a témában, de azért a Martfűi Rém vagy Pipás Pista ott él a köztudatban. Az Alföldön egyébként gyakoriak a hátborzongató esetek, s az alábbiakban bemutatni kívánt történet is itt játszódott az 1950-es években. Az elkövető pedig, aki nem mellesleg egy hölgy, csupán húsz évesen került bitófára. Ismerkedjetek meg Jancsó Ladányi Piroskával! (more…)
Azok számára, akik otthonosan mozognak a divat világában, a Versace név igen beszédes lehet. Akik pedig nem, nos, még azok is garantáltan hallottak róla. És ahogy lenni szokott, a márkanév mögött is egy ember áll, s az ember mögött egy hihetetlenül izgalmas élet, amely oly váratlanul és oly tragikusan fejeződött be, hogy nem túlzás azt állítani, hogy az egész világot megrázta. Következzen Gianni Versace élete, munkássága és szomorú végzete. 
Cikkünkhöz szokatlan formátumot választottunk, és egyszerre szólunk a Netflixen elérhető Dirty John című true crime sorozat első két évadáról, melyek antológia-szerűen két különböző történetet mutatnak be. A címadó szélhámos, John Meehan tetteit az első évadból ismerhetjük meg, míg a második évadban a szintén elhíresült Betty Broderick-gyilkosságot adaptálták filmre a készítők.
A Halloween bár ősi 
Javítóintézet. Rettenetes hangzású szó. Mintha lakói nem is emberek, hanem meghibásodott tárgyak vagy gépek lennének, amiket “meg kell javítani”, hogy újra működőképesek legyenek. A rendszerváltás előtt aki még nem volt nagykorú, de vétett a társadalmi együttélés szabályai ellen, könnyen ezekben a bentlakásos intézményekben találhatta magát. És hogy milyen is volt mindez a nyolcvanas években? Arra választ kaphatunk az 1985-ös Bebukottak című filmből. 
Tavalyi írásomban kifejeztem a vágyat, mennyire örülnék neki, ha Dennis Nilsen sorozatgyilkosi „tevékenységéről” születne egy igazán igényes, modern feldolgozás, egy hollywoodi produkció akár. Ritkán adódik olyan alkalom, amikor alig egy évvel később egy efféle kívánságnak a világ eleget tesz, lássuk hát ITV gondozásában, az HBO Go-n elérhető minisorozatot, ami a Des címet kapta!
Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának évtizedeit afféle boldog békeidőkként szokás emlegetni. Dübörgött a gazdaság, jó volt a közbiztonság, virágzott a kultúra és a művészet, sorra nőttek ki a földből az impozánsabbnál impozánsabb épületek, sőt, megkezdte működését Európa első motorkocsis üzemű földalatti vasútja is. Mondanom sem kell, hogy óriási riadalmat keltett, amikor 1914. januárjában a Margit-rakodóparton egy utazóládába rejtett női holttestet sodort partra a Duna vize. A hatóságok rövid idő alatt megállapították, hogy a rejtélyes hölgy nem más, mint Mágnás Elza, a kor legendás éjszakai pillangója. Következzen most az ő története és a neki emléket állító Félvilág című film bemutatása. 
Sokakat foglalkoztat, vajon létezik-e a tökéletes bűncselekmény? Amikor minden egyes részlet, még a legapróbbak is olyannyira a helyükön vannak, hogy a lelepleződés esélye kereken nulla. A szépirodalomban és a filmművészetben megszámlálhatatlan azon művek száma, amelyek ezt a témát veszik alapul, de a való élet is jócskán produkál olyan eseteket, amikor egyesek megpróbálkoznak a megvalósításával. Az alábbiakban az 
Ennek a Netflixen sugárzott vadonatúj norvég horror-antológiának az a roppant furfangos központi ötlete, hogy egy sereg érdekes fazon utazik együtt egy különös buszban, majd epizódonként mindig bemutatnak egy-egy adott utashoz (vagy utasokhoz) kapcsolódó thriller-horror történetet. A széria első évadjában hat darab, egyenként 25-30 perces hosszúságú, igényes borzongással szórakoztató epizódok várnak ránk az út során.