Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában (szerk. Limpár Ildikó) (2021)

Az Athenaeum Kiadó esszékötetében tizenegy hazai szerző tizenkét tanulmányát olvashatjuk, amelyekben törekedtek a haza közönség számára ismerős művek elemzésével minél szélesebb választékát bemutatni a Szörnyeknek. Legyenek azok különféle embereket alkotta teremtmények, idegen világok lakói, vámpírok és élőhalottak vagy éppen mesterséges intelligencia szülte borzalmak. A populáris kultúrából elemzésre választott művek között ugyanúgy megtalálható klasszikusnak számító film vagy korszakalkotó regény, mint modern mozi, televíziós sorozat vagy éppen képregény.

A Rémesen népszerű szerzőinek többsége a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Populáris kultúra és a fantasztikum az angol nyelvű országokban kutatócsoport tagjai közül került ki, ahonnan egyébként maga a kötet ötlete is származik. Egy másik közös elem, hogy a  kiadványban helyet kapott elemzések – melyek a szörnyek keletkezésének körülményein kívül a közeget szintén vizsgálják –  visszatérő hivatkozási pontként jelölték meg bizonyos Jeffrey Jerome Cohen 1996-ban íródott a szörnyelméleti vizsgálódások modern alapját képező esszéjét. Ezek után pedig lássuk kicsit konkrétabban, milyen témákat és műveket is érintettek a szerzők.

A kiadványt nyitó tanulmányban Panka Dániel Mary Shelley örökzöld horror-toposzában (Frankenstein, ráadásul kétfajta befejezéssel!) mutatja be a szörny-teremtmény és az alkotó kapcsolatát, majd Michael Crichton – Jurassic Park (1990) regényén és Alex Garland Ex Machina (2015) című moziján keresztül is megvizsgálja a tézist.

Gyuris Norbert Mesterséges intelligencia, digitális szörnyszülött című fejezetében az emberi(es)ség felett álló gépi szörnyek állnak a középpontban, olyan jól ismert mozgóképes alkotásokból hozva a példákat, mint a 2001: Űrodüsszeia, a Terminator-franchise, az Én, a robot vagy a Kaptár-széria, de szóba jön még a Mátrix univerzuma, William Gibson – Neurománc című műve vagy az Alien negyedik epizódja.

A kötet számomra egyik legérdekesebb tanulmányában Pintér Károly H. G. Wells a marslakó-inváziós kánont elindító sci-fi klasszikusán (Világok harca) keresztül mutatja be a Földön kívülről érkező fenyegetést jelentő idegen szörnyetegek mibenlétét, a regény cselekményének részletesen elemzésével. A tudományos-fantasztikus műfajnál maradva Vancsó Éva az 1966 és 1969 között sugárzott – fiatalabb generáció számára talán kevésbé ismert – Star Trek: The Original Series három epizódja segítségével vizsgálja és csoportosítja a különféle galaktikus kalandokban feltűnő nőnemű szörnyeket, szörny-nőket.

Szujer Orsolya a macskák és a szörnyű nőiesség témakörében mutat rá érdekes összefüggésekre a DC és Marvel köteteiben a Macskanő, illetve a Pókember ellenfeleként megjelenő Fekete Macska egy-egy füzetének elemzésével, Kérchy Anna pedig Angela Carter – Esték a cirkuszban mágikus realizmusban fogant történet madárnőjét elemzi, mint a freakshow emberi szörnyét.

Sohár Anikó Terry Pratchett közel negyven kötetből álló szürreális és abszurd Korongvilágából mutat be különféle szörny-típusokat a Vadkanapó című regény segítségével, és próbálja eldönteni, hogy valaki annak született vagy nevelése kapcsán vált azzá. A kortárs fantasztikum egy másik esszében ugyancsak felbukkan: Fodor András China Miéville – Perdido pályaudvar, végállomás urban fantasy világába kalauzol el minket, némi lovecraft-i csápos beütéssel.

Benczik Vera Richard Matheson – Legenda vagyok című posztapokaliptikus regényét, illetve az abból készült adaptációkat [Omega Man (1971), I Am Legend (2007)] hasonlítja össze különféle nézőpontokból. Fény derül többek között arra is, hogyan váltak az eredeti történet cselekményében szereplő vámpírokból végül élőhalottak az adaptáció során.

Rusvai Mónika egy szinte hiánypótló(an érdekes) témát boncolgat: a növényhorrorok tematikáját, majd az ember-növény hibridek (ún. mitágók) viselkedéséről számol be Robert Holdstock – Lavondyss című regényének alapján. A kötetet összeállító Limpár Ildikó a zombik fejlődésszimbólumát dolgozza fel, amihez a Kiéhezettek és Stony Mayhall második élete című regényekben szereplő élőhalottak példáján keresztül, majd egy másik fejezetben Siobhan Dowd és Patrick Ness young adult fantasy művén (Szólít a szörny) mutatja be korunk társadalmának főbb problémáit.

Mint ahogy olvashattátok a magyar szerzők által íródott tanulmányok rendkívül színes palettát felölelve mutatják be a szörny-tematikáját. Bár az elemzések tudományos igényességgel készültek, és néhol kicsit talán nehezebbek érthetőek, nem hiszem, hogy valaki ne találna magának egy-egy szimpatikus fejezetet. Egyetlen negatívum, ami a kötettel kapcsolatban megfogalmazódott bennem, az az apró betűméret, de ez ugye nem hat ki a minőségre.

A műfaj rajongójaként egyértelműen hiánypótlónak érzem a Rémesen népszerűt. Főleg olyan olvasóknak tudom javasolni, akik – hozzám hasonló módon – különféle zsánerű filmek és könyvek direkt élvezetén túlmutatva szeretnének kicsit jobban belemélyedni a részletekbe, majdhogynem leásni a gyökerekig, mintegy komplex értelmezési keretbe foglalva megismerni és egyben megérteni az adott művekben rejlő vagy azokkal kapcsolatos összefüggéseket.

Értékelés: 9/10

eyescream

A könyvért köszönet az Athenaeum Kiadónak, akiktől ITT tudjátok megrendelni a kötetet.

Be the first to comment on "Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában (szerk. Limpár Ildikó) (2021)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.