A Cat in the Brain aka. Nightmare Concert (1990)
Lucio Fulci munkásságának állatos filmjei közül utolsónak egy olyat válogattam be, amelyben igazából is szerepel egy macska. Hogy egészen pontos legyek, ez az egyetlen a „trilógiából” melyben ténylegesen megjelenik ilyesmi. De valójában itt is inkább szimbólumról van szó, nem konkrét cicusról. Az olasz gore keresztapja az A Cat in the Brain-nel tette fel munkásságára a koronát. Talán furcsa kijelentésnek tűnhet, de remélem sikerül rámutatnom arra, miért is állítom ezt.
Brian De Palma 1976-os Carrie című kult-moziját gondolom minden horror-rajongó ismeri. A film hatalmas siker volt, és máig az egyik legjobb Stephen King adaptáció (mondjuk amennyi sok szar regény-megfilmesítés készült el azóta, nem nehéz kitűnni). Jó pár rendező megpróbált ötletet meríteni belőle, és miért pont az olaszok maradnának ki. Közülük is az egyik legtehetségesebb, Lucio Fulci vette a fejébe, hogy ő bizony megrendezi a Carrie olasz változatát, laza 11 éves fáziskéséssel. Szegény Lucio ugyebár ekkor (1987-ben) már nem volt pályája csúcsán, ezért biztosra akart menni. Hogy összejött-e neki? 
Fulci nevét azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom. Az olasz tésztazabálók földjén született és nevelkedett mester sok kiváló, szórakoztató, vagy éppen szar filmmel örvendeztetett meg minket. Jómagam rendszeresen elő-elő szoktam kaparni valamelyik alkotását, hogy megörvendeztessem magamat egy kis igazi spagettiföldi gore parádéval. Így került most terítékre a House by the Cemetery, ami a mester fénykorának idusán készített film. Egy amolyan átlagos, kedves, szórakoztató, élvezetes alkotás. 
A zseniális Fulci legjobb alkotásai a zombis történetei és precíz gialloi, ez vitathatatlan. De minden rendező idővel már nem tudja átugrani a saját maga által felállított mércét (vagy csak nagyon ritkán fordul elő ilyen), így az olasz direktorok is megkérdőjelezhető minőséggel rukkoltak elő sikerfilmjeik után. Itt nem csak Fulciról van szó, de az 1982-es The New York Ripper bemutatása óta tény, hogy alig volt értékelhető műve, hiába próbált innen-onnan másolni munkáiba (pl. Manhattan baby, Aenigma).